Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] ...által befizetettdíj) összeg után adókedvezmény sem jár. (Az Szja-tv. l. számú mellékletének6.3. pontja alapján a kockázati- a baleset-biztosítás, valamint a teljes ésvégleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja adómentes.)Ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Vezető túlórája

Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?
Részlet a válaszából: […] ...egyedül nevelő köztisztviselő a gyermeke négyéves koráig [Mt. 127. §(6) bek.];– munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak baleset,elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épségetfenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozójárulékfizetési kötelezettsége:A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársas vállalkozás baleseti járulékot fizet, melynek mértéke 5 százalék. Abaleseti járulék alapja a személyes közreműködés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...feltételt határoz meg a Tny 27. §-a.A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytőla) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, balesetitáppénzben nem részesül, vagyb) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, balesetitáppénzben nem részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme nem volt, ígykülönösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozásidíjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült. Amegállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell azemlített időszakok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Felmentés esetén járó juttatások

Kérdés: 2005. július 8-án leszek 57 éves. 2004 júliusában már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem majd, ebből 34 éve köztisztviselőként dolgozom jelenlegi munkahelyem. Előrehozott öregségi nyugdíjazásomkor megkaphatom-e a 40 éves jubileumi jutalmat, a felmentési időt, illetve a rekreációs szabadságot? Milyen egyéb juttatásokat kaphatok még nyugdíjazásomkor?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó kérdés.Felmentési kötelezettsége csak akkor keletkezik a munkáltatónak, ha az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselő kezdeményezi felmentését. Ekkor a munkáltató már nem mérlegelhet, köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.

Keresőképtelenség

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...készül, és ezen okból nem tud munkahelyén megjelenni időben, már akár erről a tényről is elvárható a tájékoztatás, addig egy baleset következtében bekövetkező kórházi ápolásba vétel esetén értelemszerűen időbe telhet a munkáltató értesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED és GYES egyidejű igénybevétele

Kérdés: Jelenleg 2 éves örökbe fogadott gyermekemmel vagyok fizetés nélküli szabadságon, és gyermekgondozási segélyt kapok. Két hét múlva megszületik második gyermekem. Igénybe veheti-e öregségi nyugdíjban részesülő édesanyám az első gyermekre a gyermekgondozási segélyt, amíg én a kicsivel terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülök?
Részlet a válaszából: […] ...segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti – táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj – ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Előrehozott nyugdíj esetén a jubileumi jutalmat a munkában töltött utolsó napon, vagy a munkaviszony megszűnésének napján lehet kifizetni? A dolgozó 38 év közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik. 60. életévét betöltötte. Mikor minősül valaki nyugdíjasnak, a nyugdíjfolyósítás napjától?
Részlet a válaszából: […] ...vagy korengedményes nyugdíjban, vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.A törvény alkalmazása szempontjából akkor tekinthető úgy, hogy a közalkalmazott részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kártérítés adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója üzemi baleset következtében elhunyt. Mivel a balesetet az egyik berendezés meghibásodása okozta, és a hibás működésre a dolgozó korábban felhívta a figyelmet, de a munkáltató elmulasztotta annak kijavíttatását, a balesetért a munkáltató felelős, felelősségét el is ismerte. Peren kívüli tárgyalások során a munkáltató megállapodott a hozzátartozókkal, hogy viseli a temetés összes költségét, egyösszegű fájdalomdíjat fizet, és a dolgozó gyermeke számára felsőfokú tanulmányai befejezéséig rendszeres havi juttatást biztosít. Milyen adóteher mellett kerülhet sor az említett összegek kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...A fájdalomdíj tehát az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése szerinti adómentes kártérítésnek fog minősülni.A Ptk. 358. §-a alapján a baleset következtében meghalt személy által eltartottak tartást pótló járadékot igényelhetnek. Amennyiben tehát a gyermek részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
1
5
6
7