84 cikk rendezése:
1. cikk / 84 Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében
Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
2. cikk / 84 Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások
Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
3. cikk / 84 Céljellegű támogatás civil szervezetek részére
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
4. cikk / 84 Selejtezési eljárás
Kérdés: Önkormányzati alrendszer selejtezésével kapcsolatban helyes-e az az eljárás, miszerint a tárgyi eszközök, készletek esetében a selejtezéskor a felügyeleti szerv részéről nem vesz részt senki (pl. önkormányzati belső ellenőr) akkor, mikor ezeket az eszközöket/készleteket közpénzből szerezték be? (Az intézet is lényegében az önkormányzat "tulajdona", ebből adódik, hogy az alrendszer eszközei/készletei is az önkormányzatéi, nem az intézetéi, amelyik ezeket használja.) A selejtezési szabályzat ezt nem szabályozza, nem említi meg.
5. cikk / 84 Ingatlan-bérbeadás számlázása
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy kistelepülésen, és az alábbiakat tapasztaltam. Az önkormányzat önkormányzati rendelet alapján közterület-használatot számláz (Ft/négyzetméter tarifával), alap + áfa kerül a számlára. Másik esetben földbérleti díjat (szántóföldi terület) számláznak áfa nélkül. Melyik a helyes számlázás?
6. cikk / 84 Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?
7. cikk / 84 Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja
Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
8. cikk / 84 Belső ellenőrzésre vonatkozó új szabályok 2020-tól
Kérdés: Hogyan változnak 2020-tól a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrzésére és belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok?
9. cikk / 84 Téves besorolás miatti visszasorolás és a szabadság mértékének változása
Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kerültem 2013. 12. 03-án. A végzettségem gimnáziumi érettségi volt. Munkaügyi előadói munkakörbe neveztek ki, 3910 FEOR szám alatt, a besorolásom a jogviszonyaim alapján C/09 lett (korábbi jogviszonyaim között nem szerepelt közszféra). 2014 szeptemberében tanulmányi szerződést kötöttek velem, elvégeztem az OKJ 51 344 01 számú Bérügyintéző tanfolyamot. 2015. 04. 01. hatállyal a tanfolyam elvégzése után átsoroltak D/09 fokozatba. Idén január 1-jén már D/11 fokozatba léptem, így az éves szabadságom 20+11 nap volt. Ez év márciusában belső ellenőrzés történt, és az ellenőr visszamenőleg 2019. 02. 01. hatállyal visszasoroltatott D/04 fokozatba, így az éves szabadságom 20+4 napra csökkent. Elmondása szerint tévesen voltam besorolva, mert kinevezéskor nem rendelkeztem a szükséges végzettséggel, ezért csak az 1992. 06. 30. előtti jogviszonyaim számíthatóak be. Valóban jogszerű-e hogy több mint 5 év jogviszony után visszasorolnak, és az idei visszasorolástól 7 nappal csökken az éves szabadságom?
10. cikk / 84 Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése
Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
