591 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: A műemlék épületen végzett restaurálási munkavégzés az Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá esik, vagy egyenes adózás alkalmazandó a következő esetben? A kérdéses szolgáltatás olyan ingatlanon történik, melynek tulajdoni lapján "műemlék" került bejegyzésre, országosan védett műemléki épületről van szó. A munka a 312/2012. Korm. rendelet 17. §-a alapján nem építésiengedély-köteles, de a műemléki besorolás miatt örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység. A Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztálya a bejelentés alapján várhatóan örökségvédelmi engedélyt fog kiállítani a restaurálási munkák elvégzéséhez való hozzájárulásról a 68/2018. Korm. rendelet 63. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontjai alapján. A szerződéses partnerek eltérően ítélik meg, hogy egyenes vagy fordított adózás az alkalmazandó ebben a konkrét esetben, ezért kérjük a szakértői állásfoglalást az ügyben. Áfaalany helyi önkormányzat megrendelőről van szó, így az elvi lehetősége megvan a fordított áfának is.

Kérdés: Az iskolánk kapott egy számlát a középiskolás diákoknak járó tankönyvekről egy tankkönyvárusító kft.-től. Az van a számlára írva: "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel. A számla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagóguspéldányok értékét is." Ezt a számlát hogyan kell lekönyvelni?

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatunk közművelődési szakembert, akinek a jogviszonya az Mt. hatálya alá tartozik. Közalkalmazotti jogviszonyba át lehet-e sorolni, illetve kinevezni a munkavállalót? Ha igen, akkor a kinevezése, besorolása hogyan alakul, mi alapján kell besorolni, illetve a 2020. évi XXXII. tv. hatálya az önkormányzatokra is kiterjed ezzel kapcsolatosan?

Kérdés: Az egyházi fenntartású felsőoktatási diák-otthon (önálló intézmény) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult költségvetési támogatásra. A támogatás normatív összegét az Nftv. 114/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg. A 2011. évi CCVI. törvény 21. §-ában foglaltak szerint: "21. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munka-viszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki."
Az egyház belső szabályozása szerint az állami támogatásban részesülő intézményben a közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 55-80. §-ai szerint kell megállapítani. A fentiek alapján jól gondoljuk-e, hogy a felsőoktatási diákotthonban dolgozó kollégiumi nevelők besorolását és illetményét a Kjt. 79/B.-79/E. §-ai szerint, az egyéb munkakörben dolgozók besorolását és illetményét a 395/2015. Korm. rendelet 8. §-a szerint, a dolgozók szabadságát a Kjt. 56-59. §-ai alapján kell megállapítani?

Kérdés: A falugondnok munkakör A-E közalkalmazotti fizetési osztályba sorolható 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete alapján. Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. Ezek alapján az érettségivel és erdésztechnikus-végzettséggel (OKJ-száma: 546230100000000) rendelkező falugondnokot milyen fizetési osztályba kell sorolni?

Kérdés: Az önkormányzatunk meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján "kivett telephely" megjelölésű ingatlant, melynek tulajdonosa egy gazdálkodó szervezet. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, de az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tétellel nem élt. Az érintett ingatlan külterületen fekszik, gazdasági ipar (GIP) besorolású, a beépíthetősége 40%-os. A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon, akkor ha az eladó élt, illetve nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével?

Kérdés: Az önkormányzat (2-es adószámú) kivett közterületű besorolással rendelkező földterületet vásárolna egy vállalkozástól. Ebben az esetben a cég (2-es adószámú) fordított áfás számlát állíthat-e ki az önkormányzatnak a vásárlásról, vagy csak egyenes áfásat? Valamint ez a tevékenység jelen esetben áfásnak minősül-e egyáltalán? Az előzetes szerződésben foglaltak szerinti leírás idézése: "Eladó nyilatkozik, hogy az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával élt. Ennek megfelelően a vevő az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fordítottáfa-bevallási és -fizetési szabályok szerint a fent meghatározott vételár áfaösszegét megfizeti. Erre tekintettel az eladó által kiállított számla összege az általános forgalmi adót nem tartalmazza; a vevő a jelen szerződés rendelkezései szerint a vételárat az eladónak, míg az általános forgalmi adó összegét az adóhatóság részére köteles megfizetni."

Kérdés: Önkormányzatunk a diákok szünidei étkeztetésére szerződést kötött egy vállalkozóval. A vállalkozó az iskola melegítőkonyhájára szállítja az ételt, a gyerekek az iskola ebédlőjében fogyasztják el. A szerződésben a következő szerepel: "Önkormányzat által biztosított helyen helyben fogyasztják, de a külterületen lakóknál az elszállítás lehetősége biztosított."
A vállalkozó 5%-os áfamértékkel számláz. Egy NAV-os anyagban azt olvastam, hogy ahhoz, hogy az adott ügylet 5%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia:
– az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
– ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
– a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.
Jogszerű a vállalkozó által az 5%-os áfakulcs alkalmazása, vagy 27%-osnak kellene lennie?

Kérdés: Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
– gépjárművezetői képesítési igazolvány,
– vasúti járművezetői igazolvány,
– nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
– belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
– tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?

Kérdés: Megyei önkormányzatunk több uniós és hazai támogatású pályázat megvalósításában vesz részt (TOP, EFOP stb.). A támogatói okiratok, szerződések tartalmazzák a támogatott fel-adat kormányzati funkció szerinti besorolását. Jól gondoljuk, hogy valamennyi pályázati kiadást (bér, járulék, eszközbeszerzés, szakmai megvalósítással összefüggő szolgáltatások stb.) azon a kormányzati funkción kell elszámolni, amely a támogatási szerződésben szerepel?