Szakfeladat

Kérdés: Szakfeladattal kapcsolatos a kérdésem. A központi költségvetési forrásból leigényelt (ápolási, lakásfenntartási, időskorúak járadéka stb.), az önkormányzat által nyújtott segélyeknél, amikor beírom a szakfeladatot, akkor az 1-es végű (alaptevékenység) vagy az 5-ös végű (támogatási típusú szakfeladat) kódot használom?
Részlet a válaszából: […] ...a feladat kötelező jellege miatt (közhatalmi, közszolgálati) akkoris alaptevékenységet végez.Az alaptevékenység esetében a kiadások és bevételekfelosztásának módszereit, elvét a számviteli politikában kell szabályozni.A szakfeladat nómenklatúrájának hetedik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Esélyegyenlőségi komplex szakfeladat alkalmazása

Kérdés: Oktatási intézmény esetén az új szakfeladatok alkalmazásával kapcsolatban kérdezem, az 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet alapján járó támogatásból beszerzett eszközöket, illetve más dologi kiadásokat lehet-e a "890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok" szakfeladatra könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános,komplex tevékenységek és programok szakfeladaton kizárólag azokat a kiadásokatés bevételeket lehet elszámolni, amelyek akár szakmai tartalmi, akárinfrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak, és amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...De a szakértőitevékenység a kérdéses esetben megbízási szerződéssel jött létre.<br>A költségvetési útmutató alapján a bevételek között,igazgatási szolgáltatási díjként kerülnek megtervezésre és elszámolásra -többek között – azok a bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékmellett is (melybe nem kellett beszámítani a tárgyi adómentes tevékenységből ésa közvetített szolgáltatásból származó bevételeket) még az áfaadóalanyi körönkívül működhetett egy közhatalmi tevékenységet végző szervezet. Az Áfa-tv.2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Szakfeladatrend

Kérdés: Az új szakfeladatrend szerint az útfelújítást nem lehet az 522110 szakfeladaton elszámolni, viszont nem találjuk a megfelelő számot. Kérésem sürgős, mert nem tudjuk a 21 űrlapot kitölteni.
Részlet a válaszából: […] ...522110 szakfeladaton közutak, hidak, alagutaküzemeltetésével, kezelői karbantartásával, illetve annak támogatásávalkapcsolatos bevételek és kiadások kerülnek megtervezésre és elszámolásra.Viszont, ha ez a feladat nem üzemeltetésben, kezelőkénttörténik, akkor nem ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Közhatalmi tevékenység áfája

Kérdés: Közhatalmi tevékenységet végző agrárhatóságként a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költséget téríttetünk meg ügyfelünkkel. Minősíthetjük-e a bevételt az Áfa-törvény hatályán kívüli tevékenység bevételének? Melyik számlaszámon kell elszámolni az így beszedett bevételt a 9-es számlaosztályban?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelnek, akkor azagrárhatóságként a Ket. 153. §-a alapján beszedett eljárási költségek, díjakáfa hatályán kívüli bevételek. Az ilyen díjakról nem szükséges számlát kibocsátani,számviteli bizonylat elegendő. Ha azonban számlát állítanak ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...igazolása nélkül nem árusíthatőstermelőként. Ez az őstermelői igazolvány alkalmas az őstermelőitevékenységből származó bevételek nyilvántartására, amely hitelesített, amezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szakfeladatrend

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...új szakfeladatrend lényege – többek között –, hogyrészletezettsége által a valós kiadások, bevételek nyomon követhetők legyenek,és pontos információt szolgáltassanak. Ennek a szemléletnek az érvényesülésétteszi lehetővé a körjegyzőség esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szakfeladatrend

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?
Részlet a válaszából: […] ...új szakfeladatrend kialakítását követően szükségszerűvéválik a valós kiadások, bevételek és létszámadatokhoz kapcsolódó adatok pontosmeghatározása. A legtöbb költségvetési szerv több, a szakfeladatrend szerintmeghatározott alaptevékenységet lát el, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Pénztárhiány

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?
Részlet a válaszából: […] ...a pénztárossal megtérítteti-e a hiányzó összeget, és ha igen, akkor aztmilyen mértékben. A pénztáros által befizetett összeget a bevételek között,kártérítés címén kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
1
38
39
40
54