Telefonköltség továbbszámlázása

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...Következésképpen a továbbszámlázottszolgáltatást az Áfa-tv. 43. §, illetve 70. §-a szerint áfa hatálya alá tartozóbizonylattal (legalább nyugtával) szükséges bizonylatolni. Az adókötelezettségés a bizonylatkiállítási kötelezettség akkor is fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Étkezési szolgáltatás bizonylatolása

Kérdés: A menzán a következő heti menüt előre kell megfizetni, a tárgyhét előtti hét péntekén. Ilyenkor minden esetben számlát kell kibocsátani, vagy elegendő a nyugta kibocsátása? Mi a helyzet, ha étkezési utalványt is elfogadunk?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 7. pontja értelmében azétkezési utalvány készpénz-helyettesítő eszköznek minősül. A bizonylatot nem azétkezési utalvány munkáltató által történő átadásáról, hanem az étkezésiszolgáltatás teljesítéséről kell kibocsátani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

A nyugta korrekciója

Kérdés: Intézményünk készpénzes forgalmat bonyolít le. Az esetek többségében a vevő nem kér számlát, így számla helyett nyugta kibocsátására kerül sor. Előfordul viszont, hogy a nyugtát a kibocsátást követően javítani kell. Lehet-e a nyugtát kézzel javítani?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazónyugta pénztárgéppel nem bocsátható ki. Mivel az ügylet meghiúsulása miattpénztárgép használata esetén is szükség lehet a bizonylatokon szereplő összeg"törlésére", ezért sztornírozás helyett jelenleg a legtöbb pénztárgép egy ún."nem adóügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

A beruházásként elszámolható költségek

Kérdés: Az önkormányzat szennyvízberuházás keretében a lakosok részére LTP lakossági bankszámlát nyittatott. A számlanyitási díjat nem a lakosok fizetik meg, hanem az önkormányzat átvállalta ezt a költséget. A számlanyitási díj meghaladja az 1 millió forintot. Ez az összeg része lehet-e a bekerülési értéknek, vagy folyó kiadásként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...nyitása isszükségtelen. A szóban forgó összeg felmerülését a beruházásokköltségeinek elszámolásánál természetesen hiteles bizonylatokkal alá kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Sportversenyek díjainak, szabályzatok, pályázatok kiadásainak elszámolása

Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...nincsen raktára, akkor természetesen ezeket a készleteket nem kellkészletre vennie a 2. számlaosztályban, a pénzforgalmi teljesítés bizonylataalapján végleges kiadásként számolhatók el az 5492. Egyéb készletbeszerzéskiadási előirányzatának teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Étkezés áfája

Kérdés: A költségvetési levelek 62. szám 1380-as kérdését és válaszát elolvasva sem lett sokkal világosabb az áfaarányosításból fakadó problémánk, így saját intézményünk példájával fordulnék önökhöz: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk, amelynek négy részben önálló intézménye van. Az egyikük, a bölcsődék tárgyi adómentes tevékenységet (gyermekfelügyelet) és adóköteles étkeztetést végez. A bölcsődéknek saját konyhájuk van (egy főz, a többi melegít). Önkormányzati rendelet alapján a helyi lakos gyermekek ingyen étkeznek, a többi gyermek díjat fizet. A bölcsődei dolgozók is itt esznek. A működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben kapunk. Bizonylatok alapján tudom kimutatni, hogy mennyi támogatást vettem igénybe az étkeztetésnél. Az áfa arányosítása során mit kell pontosan az arányosításba bevonni, és mi kerül az Áfa-tv. 3. számú mellékletében szereplő képletbe? A támogatásból mi és hogyan szerepel a számlálóban, nevezőben?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatás ezen részét aszámlálóban is lehet szerepeltetni. Természetesen ilyen esetben megfelelőnyilvántartást kell vezetni, és ezt bizonylatokkal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Dolgozói telefonköltségek bizonylatolása

Kérdés: Költségvetési intézményként mobiltelefon-szolgáltatóktól rendeltünk díjcsomagot, melynek részesei az intézmény dolgozói is, mint magánszemélyek. A számla telefonszámonként az intézmény nevére és címére érkezik, a számla összegét az intézmény pénztárába történő befizetéssel térítik meg a dolgozók. Milyen bizonylatot kell kiállítani a dolgozók által befizetett összegről, elégséges-e a bevételi pénztárbizonylat a számlamásolat egyidejű átadása mellett, vagy átvételi elismervényt, nyugtát, esetleg számlát kellene adnunk?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített számlát köteles kiállítani. A dolgozóktelefonszolgáltatásért történő befizetéseit tehát nem elegendőpénztárbizonylattal vagy átvételi elismervénnyel bizonylatolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Előző évben állományba vett tárgyi eszköz ellenértékének idei kifizetése

Kérdés: Intézményünk 2005-ben tárgyi eszközöket rendelt meg és vételezett be, majd térítésmentes átadással azokat másik költségvetési szervnek átadta. A számlák pénzügyi teljesítésére azonban csak 2006-ban került sor. Mivel a tárgyi eszközök kivezetése még 2005-ben megtörtént, kérdésünk az, hogy a pénzügyi rendezés (a beruházási kiadás) könyvelése hogyan történik 2006-ban?
Részlet a válaszából: […] ...§ (5) bekezdése szerint abban az esetben, haaz üzembe helyezés, a raktárban történő beszállítás megtörtént, de számla, amegfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékesadóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Életkezdési támogatás elszámolása

Kérdés: Egy önkormányzat a 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt lehetőséggel élve kiegészítette a fiatalok életkezdési támogatását, erről rendeletet alkotott a képviselő-testület. A fiatalok életkezdési támogatásának kiegészítését milyen kiadási jogcímen, milyen főkönyvi számlára kell könyvelni? Mi a kifizetés alapbizonylata? Kell-e erről analitikus nyilvántartást vezetni, ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzellátásokszámlacsoporton belül elkülönített számlát.A kifizetés alapbizonylata belső készítésű bizonylat. Abizonylatnak az Szt.-ben meghatározott alaki és tartalmi kellékeknek kellmegfelelni. Mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] ...kiadások támasztják alá a Pénzforgalmijelentés adatait, ezért hitelesek. Kiadást elszámolni csak a hitelintézet általkészített bizonylat alapján lehet. A könyveket az év végével le kell zárni.Ezért a Pénzforgalmi jelentésben bemutatott tárgyévi kiadásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
55
56
57
74