747 cikk rendezése:
661. cikk / 747 Költségvetési szervek analitikus nyilvántartási kötelezettsége és az árajánlat és a szerződés közötti különbség
Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?
662. cikk / 747 Készpénzes vásárlások
Kérdés: Hol található szabályozás arra nézve, hogy a készpénzben történő áruvásárlások és szolgáltatások kifizetésének mi a felső határa?
663. cikk / 747 Külföldi kiküldetés elszámolása
Kérdés: Testvérvárosi kapcsolat és egyben hivatalos célú külföldi kiküldetés esetén a napidíjon felül a külföldön felmerülő dologi kiadások fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel a "célország" hivatalos pénznemében fizettünk ki előleget. A külföldön felmerült kiadások elszámolásához milyen bizonylatok fogadhatók el, milyen előírások vonatkoznak a külföldön kiállított számlákra?
664. cikk / 747 Önkormányzati társulás
Kérdés: Önkormányzatunk a szomszéd önkormányzattal építési-igazgatási feladatok ellátására igazgatási társulást hozott létre. A társulási szerződésben foglaltak szerint a szomszéd önkormányzat finanszírozza a felmerült kiadásokat. A társulási szerződés e pontja alapján lehet-e kérni a kiadások megtérítését, vagy le is kell számlázni azokat? Milyen SZJ-számon, milyen áfamértékkel?
665. cikk / 747 Önkormányzati szolgáltatások áfája
Kérdés: Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?
666. cikk / 747 Saját rezsis beruházás áfája
Kérdés: Hogyan történik a költségvetési intézetnél saját rezsis beruházás, felújítás áfaelszámolása, ha arányosításba tartozik?
667. cikk / 747 Színházbérlet-értékesítés bizonylata
Kérdés: Évadra szóló színházbérlet-eladás esetén – amennyiben a vevő nem kér számlát – elegendő-e a pénztárbizonylat nyugtapéldánya, amelyen szerepel a színház neve, címe, adószáma és az áfatartalom?
668. cikk / 747 Beiratkozási díj áfája
Kérdés: Középfokú oktatási intézmény a tanév elején a tanulóktól beiratkozási díj címén pénzt szed, melyről SZJ 80.2 számmal tárgyi mentes számlát állít ki. A díjból fedezik a tanulók papírszükségletét, hangversenybérletét, versenyekre utaztatást, jutalomkönyveket stb. Mi a véleménye erről?
669. cikk / 747 Önkormányzati támogatások áfája II.
Kérdés: Önkormányzati feladat (pl. parkok karbantartása, helyi televízió működtetése, helyi lapok kiadása) ellátására létrehozott gazdasági társaságnak (kht.-nak), illetve nonprofit szervezetnek elenyésző reklámbevétele van, működése nagyrészt önkormányzati forrásból finanszírozott. Ingyenesen sugározza a műsort, terjeszti az újságot. A támogatás alapja-e az áfának? Levonható-e a hozzá kapcsolódó beszerzési áfa?
670. cikk / 747 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája
Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
