Tanulmányi szerződés alapján fizetett támogatások és költségtérítések elszámolása

Kérdés: Dolgozóink közül néhány személlyel tanulmányi szerződést kötött az intézmény. Ebben a munkáltató vállalta számla ellenében a tandíj, költségtérítés, tankönyv és utazási költség megtérítését, illetve a konzultációkon való részvétel idejére a fizetett távolléti idő biztosítását is. A számlával igazolt költségeket a dologi vagy a személyi juttatások között kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt.-ben szereplő feltételek fennállásakor, valamint másjogszabály vagy a munkáltató által meghatározott egyéb feltételek alapján amunkavállaló továbbtanulása esetén adható munkáltatói támogatást ésköltségtérítéseket a költségvetési beszámoló 02. űrlap:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Részmunkaidő esetén jubileumi jutalom

Kérdés: A köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításához szükséges időtartamok beszámításánál van-e jelentősége, hogy közszolgálati jogviszonya nagy részében részmunkaidőben foglalkoztattuk, egy hónapja teljes munkaidőben? Milyen időpontban és mennyi jubileumi jutalomra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy az teljes munkaidős vagy részmunkaidősfoglalkoztatás volt. (El kell egymástól határolni a társadalombiztosításinyugellátásra jogosító szolgálai idő számításának módját a Ktv. szerintijogviszony időtartamának megállapításától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás és jubileumi jutalom

Kérdés: 2000-ben öregségi nyugdíjba ment egy 1942-ben született dolgozónk, 36 éves munkaviszony után. Továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradt. 2004. évben érné el a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Jár-e neki a nyugdíj melletti munkaviszony alatt a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben felvetett esetben a közalkalmazottnak nem egytovábbi jogviszonya áll fenn másik munkáltatónál, hanem a társadalombiztosításkeretében nyugellátást vesz igénybe. Ez azonban semmiképpen nem befolyásoljaazon juttatásokat, amelyek fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Munkahelyi mobiltelefon

Kérdés: Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.
Részlet a válaszából: […] ...veszélyeztető munkavégzésfeltételeinek munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségikörébe tartozó biztosítását is. Ha az említett feladat(ok) ellátásáratekintettel történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett valamelydolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3)–(4) bekezdése értelmében, ha azadóalany adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesül, azarányosítás szabályait kell alkalmazni, amelynek során az Áfa-tv. 3. számúmelléklete szerinti képletben termékértékesítésekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Külföldi gyakorlati képzés adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogyesetükben a kiküldetésre vonatkozó adózási és költségelszámolási szabályokalkalmazhatók. Tehát az utazási, a szállás és a biztosítás költsége az iskolanevére szóló számla alapján elszámolható, és a számlák ellenében kifizetettösszeg nem számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Hivatali utazáshoz kapcsolódó adózási szabályok

Kérdés: Intézményünk vezetése a középiskolák minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, alkalmazása során magyarországi és külföldi társintézményekkel tart kapcsolatot, rendez konferenciákat, szervez előadásokat. Az egyik külföldi társintézménytől tapasztalatcsere céljából meghívást kapott a fenti témában aktívan munkálatokat végző csoport. Az utazással kapcsolatos költségek adómentesen adhatók, vagy adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A külföldi társintézményhez tapasztalatcsere céljábóldelegált (kiküldött) munkacsoport utazásával összefüggő költségekmegtérítésekor (elszámolásakor) a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó adózásiszabályokat kell alkalmazni. Az erre vonatkozó szabályok [7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Telefonadóról

Kérdés: A jövő évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan eltérő információkat olvashattunk a különböző újságokban. Egyes tájékoztatások szerint bevezetik a telefonadót, máshol meg az olvasható, hogy a telefon személyes használata miatt egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...és egészséget nem veszélyeztető munkavégzésfeltételeinek a Mvt-tv. előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébetartozó biztosítását is. Ha az említett feladat(ok) ellátására tekintetteltörténő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] ...amelyből az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés b)pontja alapján nem kell adóelőleget levonni. Ezt a kifizetést más egyéb járulék(társadalombiztosítási, munkavállalói) sem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkaviszony igazolása

Kérdés: 1992-ben hivatalosan megszűnt a munkakönyv intézménye. Az új belépő nem tudja hivatalos nyomtatványon igazolni a munka-, ill. jogviszonyát, csupán a társadalombiztosítási kiskönyvvel, melyben a vállalkozói, munka nélküli idő is szerepel, néhol pecsét nélkül. Elfogadható-e a tb-kiskönyv a munkaviszony igazolásához? A vállalkozási időszak beszámítható-e a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] Valóban igen alkalmas eszköz volt a munkakönyv a különböző munkaviszonyok igazolására. Ez azonban megszűnt. Mostanában részleges információnk lehet arról, hogy tervezik valamilyen modernizált formában történő ismételt bevezetését. Addig azonban a rendelkezésre álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
71
72
73
77