533 cikk rendezése:
41. cikk / 533 Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben
Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
42. cikk / 533 Ingyenesen használatba adott ingatlan rezsije
Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?
43. cikk / 533 Óvodapedagógus juttatása
Kérdés: A községben 52 fő gyermeklétszámmal, két óvodai csoporttal működik az óvodánk. A két csoport szakmai feladatait 2 fő óvónő (az egyikük a vezető óvónő), 2 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként egy-egy dajka látja el. A gyermeklétszám alapján a vezető óvónő heti foglalkozásainak száma 10, a Púétv. 2. melléklete szerint, ettől eltérni csak lefelé lehet a fenntartó döntése alapján. A Púévhr. 9. §-ának (5) bekezdése: "Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja." Fentiek alapján az óvodai csoportokban csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása. Esetünkben a vezető óvónőnek – mivel csak 2 fő óvónő van – ezen idő alatt bent kell tartózkodnia az egyik csoportban, hogy megvalósuljon az előbbi követelmény. A Púétv. által biztosított átfedési időre, valamint a többlettanítási időre járó juttatások a vezető óvónő esetében is értelmezhetőek-e? Részükre is megállapíthatók és kifizetők-e ezen juttatások?
44. cikk / 533 Bértámogatás felhasználása
Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
45. cikk / 533 Magáncélú telefon- és internethasználat
Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?
46. cikk / 533 Beruházás aktiválása
Kérdés: Önkormányzatunk a tavalyi év során csapadékvíz-csatornázási beruházást végzett a településen. A készre jelentés, továbbá a műszaki átadás-átvétel tavaly megtörtént, viszont a vízjogi üzemeltetési engedélyt csak az idei évben kaptuk meg. Melyik dátummal szükséges aktiválni a beruházást a könyveinkben?
47. cikk / 533 Programszervező részvétele a szervezett eseményen
Kérdés: Szociális intézményben idősek nappali ellátása működik. A kolléganő – akinek benne van a munkaköri leírásában, hogy szervezze a programokat az időseknek – szokott belépőjegyes szolgáltatásokat is szervezni. Az idősek maguk fizetik a belépődíjat. A kolléganőnek a belépőjegyét kifizethetjük? Ha igen, milyen jogcímen, formában? Továbbá szoktak a nappali ellátás keretén belül sütögetni a résztvevők. Az alapanyagot a szociális intézmény biztosítja. Ezek az anyagok miként kerülhetnek elszámolásra?
48. cikk / 533 Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bejelentése
Kérdés: A Púétv. rendelkezései alapján kollégáink 2024-től köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kerülnek foglalkoztatásra. Van-e, és ha igen, milyen teendő a 'T1041-es nyomtatványon teljesítendő bejelentésekkel, változásbejelentésekkel összefüggésben?
49. cikk / 533 Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon
Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
50. cikk / 533 Kifizetés adószámos magánszemély részére
Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?
