608 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A nyilvántartási és egyéb teendőket ismerjük. Kérem, ismertessék, hogy a megvásárolt közteherjegyet hol kell kimutatni mindaddig, amíg az nem kerül felhasználásra, illetve a felhasznált közteherjegy értékét hogyan és melyik főkönyvi számlán kell elszámolni!

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?

Kérdés: A tulajdonomban lévő lakást teljes egészében bérbe adom. A bérlő egy gazdasági társaság. A bérbeadás jövedelme után az összevont adóalap részeként kívánok adózni. Kérdésem, hogy figyelembe vehetem-e a bérbeadással összefüggő költségeimet a jövedelmem megállapításánál, és ennek keretében a bérbe adott lakásba vásárolt különféle berendezések – pl. televíziókészülék, videó, hűtőszekrény stb. – amortizációját elszámolhatom-e? Mennyi adót kell a bérlőnek levonnia?

Kérdés: A lakás célú hitelem törlesztését 2002. évben kezdtem meg. Az adókedvezményt 2002. évtől kezdődően minden évben (a 2006. évi bevallásomban is) érvényesítettem. A hitel felvételekor megelőlegező kölcsönt is kaptam, ami időközben átalakult lakásépítési kedvezménnyé, mert két gyermekem született. Több helyen érdeklődtem, de eltérő tájékoztatást kaptam arról, hogy jogosult vagyok-e öt éven túl is érvényesíteni a kedvezményt. Kérem, tájékoztassanak álláspontjukról!