2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?

Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?

Kérdés: Területfejlesztési pályázatnál az igényelt támogatás 7 ezrelékét ún. pályázati díjként be kell fizetni (e nélkül a pályázatot be sem fogadják). Ez a díj egy nagyobb fejlesztési cél esetén akár több százezer forintos kiadást is jelenthet. Hova könyvelendők ezek a kiadások? Tavaly az 1-es számlaosztályba könyveltük, ahová az illető beruházás többi kiadásait is. Ám ha a pályázat nem nyer, támogatás hiányában a beruházás sem valósul meg. Ez befolyásolja-e a pályázati díj könyvelését?A pályázati támogatás kiutalását követően a Magyar Államkincstár Rt. 0,45 százalék kezelési költséget számít fel és számláz le az önkormányzatnak. Hová könyvelendő ez a kiadás, ha a folyósított támogatás, ami után a kezelési költséget számlázták pl. infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. – Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? – A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?

Kérdés: Intézményünkben több mint 20 szakmában folytatunk szakképzést. Helyhiány miatt bővítésre van szükség, amelynek keretében új műhelyt építünk. A beruházás elkezdődött. Az üzembe helyezéskor a saját vállalkozásban megvalósított beruházás az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek az előállításához kapcsolódó adó részben vagy egészben levonható. A beruházáshoz szükséges anyagok áfáját nem vontuk le, mivel az elkészült épület kizárólag tárgyi adómentes oktatási tevékenységet fog szolgálni. Helyesen jártunk el, hogy az adót nem vontuk le?

Kérdés: Iskolakezdési támogatás elszámolásához az iskola adhat-e a szülőnek számlát helyettesítő okmányt? Ha igen, milyen tartalommal?

Kérdés: A tanulók részére az intézmény megvásárolja a tankönyvet, majd a szülők ennek értékét megtérítik, így a kiadás megegyezik a bevétellel. Vannak szülők, akik a munkáltatójuktól támogatást kapnak és számlát kérnének, hogyan lehet ezt megoldani úgy, hogy az intézmény számviteli elszámolásában és az adóelszámolásában megfeleljen?

Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.

Kérdés: Vállalkozásunk áfaköteles. Tevékenységi köréhez tartozó művészeti program megvalósítását pénzügyi lebonyolítóként (az NKÖM-től érkezik támogatás) vállalta el. Cégünk az áfa visszaigényléséhez szükséges értékhatárt nem éri el, így az áfát nem kaphatja vissza az államtól. Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy az NKÖM-től érkező támogatás ellenében elszámolt számlák áfáját nem igénylem vissza, és a teljes összeget a támogatás ellenében költségként számolom el?

Kérdés: Az önkormányzat intézménye játszótéri berendezéseket vásárolt több esetben gyermekjátszóterekre, költségvetési előirányzat alapján. Az intézmény végzi a városgazdálkodási feladatokat. A játszótéri berendezések értéke darabonként is jóval meghaladja a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, így az 1-es számlaosztályba kerülnek bevételkor. Az elhasználódási idejük viszont nagyon rövid. Számvitelileg az elszámolást hogyan kell elvégezni, figyelembe véve a berendezések sajátosságait?