483 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?

Kérdés: Az önkormányzat a közvilágítási berendezések korszerűsítésével a DÉDÁSZ-t bízta meg. Az elkészült munkát a DÉDÁSZ egy összegben számlázta, melyre 5 évre részletfizetést engedélyezett, ezért a részletfizetéskor kamatot is kell fizetni. Ez évben fizeti az önkormányzat az első részletet és a kamatot. Az elkészült és üzembe helyezett berendezések tulajdonjogát térítés nélkül, véglegesen, könyv szerinti értéken az üzemeltetés idejére az önkormányzat a DÉDÁSZ részére átadta. Az átadás áfavonzatára vonatkozó választ a Költségvetési Levelek 4. számának 107. kérdésében megkaptam. Hogyan történik helyesen a számviteli elszámolása?

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?

Kérdés: Kötelezettségvállalással kapcsolatban nem eléggé világos számunkra, hogy csak az 50 000 forint felettit kell-e nyilvántartani. Az 50 000 forintos összeghatár egyedi termék vagy szolgáltatás árára vonatkozik, vagy pedig az egy helyen vásárolt több termék együttes árára? Esetleg több helyen, de egy előlegből? A helyiség bérbeadása is nyilvántartási kötelezettség alá esik?

Kérdés: Dolgozónk saját tulajdonú kártyás mobiltelefonnal rendelkezik, amelyet munkája során is használ. Intézményünk vehet-e a számára feltöltőkártyát? Ha igen, akkor a dologi kiadások közé kell-e könyvelni?

Kérdés: Egyik dolgozónk nagyobb távolságról jár be dolgozni gépkocsival. Hivatalosan 3 Ft/km fizethető neki, de ez nagyon kevés a távolság alapján. A jegyző ezenfelüli összeg kifizetését (ami adóköteles lenne a dolgozónak) nem engedélyezi. A dolgozó számlát tudna "szerezni" bérlet nélkül, mivel mindenképpen kocsival jár be. Csak számla elfogadható-e a hivatalos bérlet értékéről a pénztári kifizetéshez?

Kérdés: Dolgozónk 26 éve iskolánk tanítója. Férje diplomata, aki 2003. szeptember hónaptól külföldre megy dolgozni. Adható-e fizetés nélküli szabadság a közalkalmazottnak kb. 3 évre, hogy férjével elutazhasson, vagy közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni?

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?