491 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: A település zártkerti részén nincs kiépítve a közműves ivóvízhálózat, azonban néhány zártkerti ingatlantulajdonos (magánszemélyek) részéről felmerült az igény annak kiépítésére. A tulajdonosok összefogtak, a gerincvezeték kiépítését megterveztették, a kezdeményező személy vízjogi engedélyt kapott. A kivitelezésre kapott árajánlat alapján a beruházás bruttó 5 millió forint. A megvalósítást követően a hálózat a magyar állam tulajdonába és a közszolgáltató cég kezelésébe kerül. A tulajdonosok az önkormányzathoz fordultak annak érdekében, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást a hálózat megépítéséhez. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A 13. § (1) bekezdésének 21. pontja szerint az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatok közül ellátja a víziközmű-szolgáltatást, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Önkormányzatunk esetében ez nem áll fenn, mivel az önkormányzat a feladatot és a feladatellátást szolgáló vagyont átadta az államnak. Tehát az önkormányzat számára ez nem kötelező feladat, csak mint önként vállalt feladat jelentkezhet. Az is megoldás lehetne, hogy a tervek és a vízjogi engedély az önkormányzat nevére kerülnek, az önkormányzat valósítja meg a beruházást, megállapodást köt a magánszemélyekkel az önkormányzati támogatáson felüli költségek vállalásáról, a magánszemélyek befizetik az önkormányzatnak a vállalt önerőt, és a megvalósult beruházást az önkormányzat átadja az államnak? A kérdés az, hogy amennyiben segíteni akarunk, milyen formában tehetjük ezt meg? Az államháztartáson kívüli források átvételéről, az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletünk (R.) alapján van lehetőség természetes személyek támogatására kérelem alapján. Ilyen esetben támogatási megállapodást kötünk, a támogatott elszámolási kötelezettséggel tartozik. Azonban felmerült, hogy egy esetleges támogató döntés esetén precedenst teremtünk, és az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve nem tudna támogatni minden jövőbeni kérelmezőt, aki ivóvízhálózatot kíván kiépíteni. Az önkormányzati támogatással épült ivóvízhálózat miatt a magántulajdonban lévő ingatlanok értéke növekszik, a beruházás pedig állami tulajdonba kerül. Megtehetjük-e azt, hogy most adunk támogatást, egy későbbi kérelmezőnek pedig nem adunk? Kell-e rendeletben szabályozni a feltételeket, vagy elegendő a R. általános szabályozása? Magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzat támogatása esetén?

Kérdés: Van egy projekt, ami idővel építésiengedély-köteles lesz, de most még nem az. Tehát idővel fordított adózású lesz. Az a kérdés, ha előbb állítanak ki számlát, mint ahogy hatályba lép az engedélyköteles tevékenység, akkor számlázhatnak-e egyenes adózással? Vagy mivel tudomásunk van arról, hogy engedélyköteles tevékenységhez fog kapcsolódni a munka, így lehet fordított adózású az ügylet?

Kérdés: Önkormányzatunknak a folyószámlahitelét a szerződés szerint év végéig vissza kellett volna fizetnie, ennek a kötelezettségünknek nem tudtunk eleget tenni. A bankkal szerződést nem módosítottuk, a bank a késedelmes teljesítés miatt kamatot számolt fel. Ebben az esetben milyen teendőink vannak (bejelentés, elszámolás stb.)?

Kérdés: Egy munkatárs a polgármesteri hivatal részére vásárol, de saját bankkártyájával egyenlíti ki a vételárat. A hivatal nevére szóló egyszerűsített számla alapján a pénztárból a munkatárs részére a vételárat kifizetik. Szabályos ez a gyakorlat?

Kérdés: Önkormányzatunk a tavalyi év során csapadékvíz-csatornázási beruházást végzett a településen. A készre jelentés, továbbá a műszaki átadás-átvétel tavaly megtörtént, viszont a vízjogi üzemeltetési engedélyt csak az idei évben kaptuk meg. Melyik dátummal szükséges aktiválni a beruházást a könyveinkben?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló külterületi 10 hektár nagyságú termőföldjét (legelőjét) kívánja értékesíteni. A legelő beépítésre nem szánt területen fekszik. Az ingatlanon felépítmények is találhatóak: a legelő kerítéssel (10 éve) körbe van kerítve, illetve egy 300 m² nagyságú épület (juhakol és egyben tejház) is található rajta. Az épület építési engedély alapján épült, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, mert még nincs 100%-ig kész (az épület áll, néhány belső munka elvégzése hiányzik), ezáltal a hatóságtól használatbavételi engedélyt nem kapna. Önkormányzatunk jelenleg az épületet befejezni nem kívánja, ilyen "jogi" állapotban szeretné értékesíteni azt. Az épület "ténylegesen" sincs használatba véve. Az ingatlan-nyilvántartásban az "épület" azért nem szerepel, mert annak feltétele a használatbavételi engedély megléte. (Az épületfeltüntetés a vázrajz és használatbavételi engedély alapján történik.) Az értékbecslő viszont értékelte az "épületet" és a kerítést mint felépítményeket, mert helyszíni szemléje során megállapította, hogy a természetben azok a legelőn találhatóak. (A felépítmények becsült értéke egyébként többszöröse a legelő értékének.) A felépítmények értékével viszont nem lehet a legelő mint földterület értékét növelni, mert a Földtörvény 24. §-a (3) bekezdésének ha) pontját és a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. Az áfára vonatkozó kérdésem lényegében a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakon alapult, mely szerint a szerződésben az ellenértéken belül fel kell tüntetni a föld, illetve az azon található felépítmények stb. ellenértékét is. Az épületnek önálló helyrajzi száma nincs, az ingatlanon belül "kivett" alrészletként sem szerepel a használatbavételi engedély hiányában. A kerítés építéséhez engedélyre nem volt szükség. Az elkészült értékbecslés külön tartalmazza a legelő, a kerítés, illetve az épület értékét. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség az ingatlan értékesítése esetén? Hogyan kell számlázni a legelő értékét, az épület, illetve a kerítés értékét? Önkormányzatunk az ingatlanok értékesítését nem tette adókötelessé. Az épület új ingatlannak minősül, ezért áfásan kell értékesítenünk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) pontja alapján? Ebben az esetben a legelőre mint hozzá tartozó földrészletre is kiterjed az áfafizetési kötelezettség, vagy csak a 300 m² altalajára? A kerítés áfamentesen értékesíthető?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2023. 06. 06-án megjelent 6028. számú kérdés azzal foglalkozott, hogy az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötött betétként elhelyezheti-e a számlavezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél is. Az Ávr. 145. §-ra hivatkozással az volt a válasz, hogy csak a számlavezetőnél nyitható, és csak a fizetési számlához kapcsolódhat a lekötött betétek elhelyezésére szolgáló alszámla. Az Ávr. 145. §-ában nevesített fizetési számlák, alszámlák a Ptk. 6:394. §-a szerinti, a pénzforgalom lebonyolítására szolgáló fizetési számláknak minősülnek. Arra azonban nem találtunk jogszabályban előírt korlátozást, hogy az önkormányzat a választott – a fizetési számláját vezető – pénzintézeten kívüli kereskedelmi banknál a Ptk. 6:390. §-a szerinti betétszerződéssel és annak alapján betétszámlával ne rendelkezhetne. Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan rendelkezhet a lekötött bankbetétek elkülönítésére szolgáló alszámlával, de véleményünk szerint ez nem korlátozza azt, hogy a számlavezetőjén kívül más pénzintézettel is kössön a Ptk. szerinti betétszerződést, ott nyisson pénzforgalmi fizetési számlának nem minősülő betétszámlát, és ilyen módon szabad pénzeszközeit kedvezőbb kamatozás mellett külső banknál helyezze el betétként. Az Nvt. 1. §-a (2) bekezdésének c) és 11. §-a (16) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit hasznosítani csak versenyeztetés útján tudja, amelyet az is alátámaszt, hogy a Hpt. 6. §-a (1) bekezdésének 120. c) pontja a betét- és fizetési számlát egyaránt versengő szolgáltatásnak definiálja. Úgy látjuk, amennyiben az önkormányzat nem helyezhetne el betétet a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél, akkor az Nvt. és a Hpt. versenyeztetésre vonatkozó előírásai sérülhetnének. Fentiek alapján jól gondoljuk, hogy az önkormányzatnak van lehetősége arra, hogy a fizetési számláját vezető pénzintézetén kívül más pénzintézetnél pénzforgalmi számla nyitása nélkül, a kedvező piaci kamatlehetőségek kihasználása céljából, a szabad pénzeszközeit betétként elhelyezze?

Kérdés: Önkormányzat kaphat-e államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kölcsönt kamatmentesen likviditási problémák kezelésére?