903 talált cikk az eszközök kifejezésre

Kérdés: Kórházunk könyvtárában lévő könyvek nyilvántartását és számviteli elszámolását szeretnénk ellenőrizni, és ezt követően a nyilvántartást rendbe tenni. A könyvtári könyveinket milyen szempontok szerint és hogyan szükséges nyilvántartani, illetve a beszerzéseket könyvelni?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el, amikor a januárban esedékes szociális juttatásokat – a karácsonyi ünnepekre való tekintettel – hamarabb, azaz nem januárban, hanem az azt megelőző év decemberében fizettük ki, és a ráfordítás összegét az időbeli elhatárolások között mutattuk ki?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz (gépkocsi) esetén mi képezi a bekerülési érték részét, mely tételeket kell ráaktiválni a beszerzett eszközre (regisztrációs adó, forgalomba helyezés, rendszám díja)?

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."

Kérdés: Egy épület azbesztmentesítése dologi kiadásként vagy beruházásként kezelendő?

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?

Kérdés: Önkormányzati társulás saját alapítású, 100%-osan tulajdonában lévő kft.-je 2018-ban végelszámolásra került, a cégbíróság is törölte. A végelszámoló viszont a megszűnt kft. számlájáról csak 2019. januárban vezettette át a társulás számlájára – a vagyonfelosztásban az alapítóra engedményezett – összeget.
Kérdéseim:
1. 2018-ban a társulás kivezetheti-e ezt a részesedést a könyveiből (az állományi számláról)?
2. Az alapítói tőke 500 E Ft volt, ennél nagyobb összeg lett visszavezetve a megszűnt kft. bankszámlájáról 2019-ben. Hogyan kell a könyvelést 2018-ban és 2019-ben elvégezni?

Kérdés: Dolgozónk külső pályázat útján, külföldről beszerzett 2 db 1 millió Ft értékű videokártyát. Az eszköz beszerzése, tulajdonlása nem érinti az intézetet, tőlünk független. Dolgozónk az említett eszközöket az intézet tulajdonában álló, helyileg is itt található számítógépekbe szereltette be, hogy segítse a munkáját. Adott esetben, pl. munkaviszony-megszűnés esetén, a dolgozó a fent említett eszközöket is magával viszi további használatra. Helyesen járunk el, ha idegen eszközként nyilvántartásba veszünk speciális nagy értékű videokártyát, egyéb esetben mi lenne a megfelelő eljárás a fentiek ismeretében?

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett – de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő – pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?

Kérdés: Egy olasz székhelyű olasz adóalany vállalkozás ("A") mezőgazdasági termelőeszközöket értékesít egy magyarországi székhelyű magyar adóalany ("C") részére úgy, hogy
3. a termék első vevője egy olaszországi székhelyű vállalkozás ("B"), amely a terméket továbbértékesíti "C" részére és
4. a terméket közvetlenül Olaszországból, "A" telephelyéről szállítják Magyarországra, "C" telephelyére.
A két értékesítéshez tehát egyetlen szállítás tartozik. A szállítást "A" szereplő szervezi: az első értékesítő bízza meg a szállítmányozót, és "A" felelős a fuvarért. A fenti ügylettel kapcsolatban a kérdésem, hogy mi az "A" és "B" szereplő értékesítésének megítélése, milyen adószámmal és milyen ügyletként kell számláznia az értékesítést az "A" és "B" szereplőnek?