506 talált állásfoglalás az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó iskolák és óvodák gyermekétkeztetését szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel látjuk el. A jogszabályban meghatározott kategóriákat teljes elkülönítéssel tudjuk kimutatni. 100%-ban támogatott, 50%-ban támogatott és a teljes összeget fizetők. Mi az áfa-bevallásban levonható áfaként csak a nyersanyagra jutó áfát (50% és a nem támogatott) állítjuk be. Fizetendő adó a nem kedvezményes étkezők befizetéséből adódik. Önkormányzatunk a szülőnek csak a nyersanyagot és az áfát számlázza ki. A szolgáltató természetesen nyersanyag + rezsiköltséget számláz az önkormányzatnak. Levonásba helyezhetjük-e a rezsiköltség áfáját az 50%-os és a teljes összeget fizetők esetében? (Eddig nem vontuk le.)

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?

Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatói szerződést kötött egy gazdálkodó céggel, aki a rászorult családok megsegítése érdekében adományként élelmiszereket ad át az önkormányzatnak. Ezekből csomagokat állítunk össze, amelyeket a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bevonásával az önkormányzat juttat el a rászorult családoknak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az így kiosztott támogatások adóköteles juttatásnak minősülnek-e. Ha igen, akkor az önkormányzatnak kell-e személyi jövedelemadót fizetnie? Illetve hogyan kell ezeket a juttatásokat számfejteni és könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273-as számában a 4917-es szám alatti kérdés arra vonatkozott, hogy milyen teendői vannak az önkormányzatnak, illetve a költségvetési szervnek a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, ha alanyi adómentességet választ? Hasonló helyzetben lévő költségvetési szervként az alábbiakra várom válaszukat:
– Az önkormányzat megállapíthatja-e a nyersanyagnormát, és ezzel egyidejűleg az étkeztetésért fizetendő térítési díjat bruttó módon, azaz a korábbi nettó + áfa összeg összesen lenne a nyersanyagnorma, illetve a fizetendő térítési díj (pl. eredeti rendelet szerint 225 Ft + áfa, új rendelet szerint 286 Ft mindkét esetben)?
– Amennyiben a rendeletben a nyersanyagnorma 286 Ft, akkor az élelmezésvezetőnek a nyersanyag-beszerzést és -felhasználást eszerint kell nyilvántartania, azonban hogyan kell könyvelnünk ahhoz, hogy a 211-es készletek számlaértéke megegyezzen az élelmezésvezető által kimutatott készletértékkel?

Kérdés: Intézményünk minisztériumi fenntartású központi költségvetési szerv, szakközépiskola, kollégium. Iskolánknak eddig saját főzőkonyhája volt, így a kollégisták térítési díja a Gyvt. szerint az áfával növelt nyersanyagnorma volt (670 Ft + áfa/nap). Eddig az 50%-os, illetve ingyenesen étkező tanulók kedvezményét természetesen az iskola "állta". Most viszont vásárolt szolgáltatásként vesszük igénybe egy vállalkozótól a kollégisták részére az étkeztetést az általa kínált áron, 1340 Ft + áfa/nap. Hogyan kell megállapítani a fizetendő térítési díjat a tanulóink részére, és a kedvezményeket miként vegyük figyelembe?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?

Kérdés: Intézményünkben az óvodai étkezési térítési díjat számlázhatjuk-e a szülő nevére? (Eddig minden esetben a gyermek nevére történt a számlázás.) A szülő a munkáltatójától igénybe kívánja venni cafeteriajuttatás formájában a befizetett összeget.