Találati lista:
1. cikk / 219 Kulturális központ jegyértékesítési elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünk (kulturális központ) terembérleti szerződést köt egy szolgáltatóval, aki az általa bérelt teremben a szerződés szerinti időpontban előadást tart. Az előadásra – a bérlő saját értékesítésén kívül – az intézményünkben is lehet jegyet vásárolni, pl. a megbízó saját online felületének használatával, vagy az általuk előre kinyomtatott jegyek átadásával, jegyárusítási jutalék ellenében. Nem kötünk bizományosi szerződést, a terembérleti szerződés kiegészítéseként a jegyek árusítását, és a jegyárusítási jutalék százalékos mértékét rögzítjük. Ez alapján a jegyárusítási jutalékot (és a terembérletet) kiszámlázzuk a bérlőnek.
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?
Ezek alapján milyen (bizományosi vagy közvetítői) szerződést kell-e kötnünk ahhoz, hogy a jegyárusítási bevétel ne az intézményünk bevétele legyen, és a számla- és a nyugtaadási kötelezettség a megbízót terhelje?
Ha megbízottként áruljuk a jegyeket, a szerződés az intézmény nevére szólhat, vagy a feladat ellátásával megbízott kolléga nevére? (Áfa-tv. 160. § értelmezése.)
A jegyértékesítés elszámolásában kérnénk segítséget. Az átvett és értékesített jegyek elszámolása hogyan történik, a nyugtaadási kötelezettség kit terhel?
2. cikk / 219 Létszámgazdálkodás az önkormányzati óvodánál
Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?
3. cikk / 219 Közalapítvány megszüntetése
Kérdés: Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?
4. cikk / 219 Nyomtatás elszámolása
Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?
5. cikk / 219 Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
6. cikk / 219 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?
7. cikk / 219 Gyermekétkeztetési kedvezmény
Kérdés: A Gyvt. 21/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani az 1–8. és az azonfelüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek. Fenti kedvezmény érvényesítéséhez a 328/2011. Korm. rendelet 8. melléklete szerinti nyilatkozatot kell a szülőnek csatolnia. A nyilatkozat lábjegyzete szerint „a gyermekek számának meghatározásánál figyelembe veendő gyermekek köre: Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18 éven aluli gyermek; a 25 évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermek és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.” Mozaikcsalád esetén is meg kell adni a kedvezményt? Kérhető-e igazolás, lakcímkártya annak ellenőrzésére, hogy a gyermekek lakó- vagy tartózkodási helye valóban azonos?
8. cikk / 219 Jövedelemigazolás az óvodai kedvezményhez
Kérdés: Óvoda esetében a szülő a Gyvt. 21/B. §-a (1) bekezdésének ad) pontja szerint nyilatkozik, hogy az egy főre jutó jövedelme nem éri el a meghatározott összeget. A nyilatkozaton kívül az egy főre jutó jövedelem igazolásaként kérhető-e bármilyen további jövedelemigazolás, vagy a nyilatkozatban foglaltakat igazolás nélkül el kell fogadni?
9. cikk / 219 Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása
Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
10. cikk / 219 Egy munkavállaló két munkaviszonyban
Kérdés: Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozik a munkáltatónál. Szeretnének még egy 4 órás munkaviszonyt is létesíteni egymással egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. Létesíthet-e egy munkáltatóval egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanaz a munkavállaló? Ha igen, akkor hogyan kell ezt szabályosan kezelni (2 munkaszerződés, 2 jelenléti, 2 külön számfejtés, különmegállapodást is írni kell, hogy a két munkakört egyszerre el tudja látni, hogyan kell bejelenteni a NAV felé)?
