217 talált cikk a felelősség kifejezésre

Kérdés:

Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”

Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?

Kérdés: Családsegítő központban közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintéző (teljes munkaidős) a munkaköri leírásába nem tartozó intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el. Részére milyen időtartamra jár helyettesítési díj abban az esetben, ha az intézményvezető-helyettes a GYES lejárta után 2025. 02. 17-én megszüntetni kérte a jogviszonyát, és nincs más személy, aki ezen feladatokat ellátná? (Csoportvezetés, feladatok kiadása, szabályzatok aktualizálása, adatvédelmi felelős feladatok ellátását végzi.)

Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?

Kérdés: Egészségügyi intézményünkben a határon túlról került felvételre munkavállaló dietetikus munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A munkavállaló lakcímkártyája alapján a határon túl rendelkezik állandó lakcímmel, tartózkodási helye pedig a munkahellyel megegyező városban van. A munkavállaló tájékoztatott, és nyilatkozott arról, hogy a költségtérítését a lakóhely szerint kéri, a határon túlról jár be naponta, életvitelszerűen ott lakik. Megilleti-e a napi munkába járás költségtérítése a dolgozót, vagy csak a heti egy alkalommal történő hazautazásra vonatkozó költségtérítés?

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?

Kérdés: Országos kisebbségi önkormányzatunk által fenntartott oktatási intézményeinkben külföldi munkavállalók is dolgoznak. Van, aki közel lakik a határhoz, így onnan jár be. Magyarországi szálláshelye mindegyiknek van, hiszen ez elengedhetetlen a magyarországi tartós munkavállaláshoz. Milyen esetben fizethető nekik (amennyiben egyáltalán fizethető) utazási költségtérítés a külföldi lakóhely és a munkahely között napi munkába járásra? Valamint, ha csak alkalomadtán utazna haza külföldre, arra kötelesek vagyunk-e neki költségtérítést adni? Amennyiben igen, milyen mértékben?

Kérdés: Költségvetési szervként a közalkalmazottaknak havonta legfeljebb a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást biztosítunk. A tartós távolléten lévők (táppénzben részesülők, GYED-en, GYES-en lévők), akik nem részesülnek illetményben, kaphatnak-e bankszámla-hozzájárulást?