Találati lista:
251. cikk / 669 Szakképzés rendszerének átalakítása
Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
252. cikk / 669 Adószámos magánszemély II.
Kérdés: Az 5126-os kérdéshez kapcsolódva, mi a helyzet akkor, ha terméket akarok vásárolni, nem pedig szolgáltatást? A termékbeszerzést is lehet számfejteni? Mert amennyiben lehet, akkor egy vegyes könyveléssel a helyére lehet tenni a könyvelésben, a kincstár felé pedig ERA-rendezéssel. Jól gondolom?
253. cikk / 669 Szociális gondozó besorolása I.
Kérdés: Szociális intézményben gondozó munkakörben foglalkoztatott személy az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
– általános iskolai végzettséggel,
– szakmunkás-bizonyítvány élelmiszer-eladó végzettséggel (1993),
– szociális gondozó és ápoló szakképesítés – OKJ 3476201 (2018. 04. 10.).
A gondozó munkakör B-E-ig sorolható be. Kérdésem lenne, hogy ezen végzettségek alapján melyik fizetési osztályba sorolandó a közalkalmazott?
– általános iskolai végzettséggel,
– szakmunkás-bizonyítvány élelmiszer-eladó végzettséggel (1993),
– szociális gondozó és ápoló szakképesítés – OKJ 3476201 (2018. 04. 10.).
A gondozó munkakör B-E-ig sorolható be. Kérdésem lenne, hogy ezen végzettségek alapján melyik fizetési osztályba sorolandó a közalkalmazott?
254. cikk / 669 Önkormányzati utak létesítésének áfája
Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?
255. cikk / 669 Képesítési követelmények változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések a szociális ágazatban
Kérdés: Intézményünk idősek nappali ellátását nyújtó szakfeladatán gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott 2018. 02. 16. nappal Szociális asszisztens (OKJ 54 76202) végzettséget szerzett. Azonban a 2018. 02. 06. nappal az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének változását követően a korábbi évektől eltérően a szociális gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szociális asszisztens végzettség már nem fogadható el. A fent meghatározott szakképesítéssel csak terápiás munkatárs munkakör tölthető be. A közalkalmazott megszerzett szakképesítése figyelembe vehető-e, és E kategóriába átsorolható-e, mert tanulmányait még a korábbi jogszabályi előírások alapján kezdte meg az átsorsolás reményében?
256. cikk / 669 Nyugdíjas alkalmazása óvodapedagógusként
Kérdés: Nyugdíjas óvodapedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése után foglalkoztatható-e önkormányzati fenntartású óvodában óvónőként a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel?
257. cikk / 669 Kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottainak gyermek- nevelési támogatása
Kérdés: A 88/2019. Korm. rendelet 65. §-ában szabályozott gyermeknevelési támogatás számítása többgyermekes szülő esetén hogyan szabályos? Lehetőleg 3 gyermekes jogosultra vonatkozóan szeretném kérni a példa bemutatását.
258. cikk / 669 Hivatali rendben dolgozók munkaidőkerete
Kérdés: Intézményünk strandot üzemeltet. A fizikai dolgozókat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Mivel az eltérő munkarendesek vannak többségben, minden dolgozót munkaidőkeretesnek számfejtettünk. A központi irányítás és a gazdasági csoport munkatársai hivatali munkarendben, azaz hétfőtől csütörtökig 7:30-tól 16 óráig, pénteken 7:30-tól 13:30-ig dolgoznak. Kezelhetjük-e őket is munkaidőkeretesnek?
259. cikk / 669 Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása
Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
260. cikk / 669 Köztisztviselők cafeteria-juttatásának mértéke megemelt illetményalap esetén
Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a Kttv. évek óta együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). Idén a kiegyenlítő bérrendezési támogatás eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege jellemzően legalább 46 380 Ft-ra nőtt. Ezzel együtt a minimális cafeteriakeret a Kttv. szerint 231 900 Ft-ra emelkedett. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál jelenleg 46 380 Ft-ra nőtt az illetményalap, a fentiek értelmében jogosan állapítottuk meg a cafeteriakeretet 231 900 Ft-ban?
