254 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?

Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában lévő gazdasági társaság (kft.) fürdőt üzemeltet. A fürdő melletti területek az önkormányzat tulajdonában állnak, azokon a zöldterület kezelését eddig az önkormányzat végezte el. Az idei évben a fürdő felvette a 8130 Zöldterület-kezelés TEÁOR kódú tevékenységet. A fürdőnek sem személyi állománya, sem eszközparkja nem teszi lehetővé, hogy e tevékenységet elvégezze, ezért külső vállalkozás bevonásával kívánja a feladatot megoldani. A pénzügyi fedezet sem áll a fürdő rendelkezésére, ezért az önkormányzattól kapott támogatással/pénzügyi fedezettel kívánja a zöldterület-kezelést elvégezni.
1. Milyen módon adhat át pénzt célzottan e tevékenység ellátására az önkormányzat a kft.-nek?
2. Szolgáltatást végezzen? Ekkor kiszámlázná a kft. az elvégzett munka piaci értékét az önkormányzat felé.
3. Vagy működési célú pénzeszköz átadásaként adja át a pénzt a felmerült költségek fedezetére, amivel majd el is kell számolnia a cégnek az önkormányzat felé?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társaságot (nonprofit kft.-t) hozott létre, fő tevékenységként a „M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenységet” megjelölve. Alapvetően a helyi újság szerkesztése, önkormányzati kommunikáció, honlap fenntartása lenne a cég feladata. Az önkormányzat köthet-e közfeladat-ellátási szerződést a fent említett feladatok finanszírozására (támogatásként), vagy csak szolgáltatás vásárlása útján lehetséges?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ajándékba kapott ingó vagyontárgyát szeretné értékesíteni. Milyen adókötelezettsége keletkezik az értékesítés során?

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.

Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?