Találati lista:
1. cikk / 698 Könyvtári könyvek nyilvántartása
Kérdés: Könyvtár részére beszerzett könyvek tárgyi eszközként kerülnek könyvelésre, illetve nyilvántartásba. Értéküknél fogva kis értékű tárgyi eszközök, és azonnal leíródnak nullára, vagy nem számolható el értékcsökkenés, mint a múzeumi műtárgyaknál?
2. cikk / 698 Közalkalmazott másik munkavégzési helyen történő alkalmazása
Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.
3. cikk / 698 Térítésmentesen kapott ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Az 1523/2025. Korm. határozat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a határozat mellékletében felsorolt önkormányzatok a szintén a határozat mellékletében felsorolt ingatlanokat (és az ingatlanhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakat) kapták meg ingyenes önkormányzati tulajdonba kerüléssel. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ezen vagyontárgyakat „tulajdonba adás” jogcímén vezette ki a könyveiből. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzatok tudomására hozta az egyes egyedi vagyonelemek bruttó bekerülési értékét, az arra elszámolt halmozott értékcsökkenést és a nettó értéket.
– Az önkormányzatoknak a megkapott vagyontárgyakat milyen jogcímen kell az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartásba felvenniük? (Tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. tulajdonba adás címén vezette ki azokat a könyveiből – a „térítés nélküli átadás” szófordulat nem jelenik meg sehol.)
– Mi lesz az értékcsökkenés alapja?
– Hogyan kell ezt könyvelniük az önkormányzatoknak? (Forráságon mint nemzeti vagyon változása, vagy eredményágon és időbeli elhatárolás alkalmazásával?)
– Az önkormányzatoknak a megkapott vagyontárgyakat milyen jogcímen kell az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartásba felvenniük? (Tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. tulajdonba adás címén vezette ki azokat a könyveiből – a „térítés nélküli átadás” szófordulat nem jelenik meg sehol.)
– Mi lesz az értékcsökkenés alapja?
– Hogyan kell ezt könyvelniük az önkormányzatoknak? (Forráságon mint nemzeti vagyon változása, vagy eredményágon és időbeli elhatárolás alkalmazásával?)
4. cikk / 698 Éttermi, cukrászdai vendéglátás keretében megvalósuló reprezentációs juttatások
Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?
5. cikk / 698 Temetési költségtérítés elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?
6. cikk / 698 Termálkút és kapcsolódó berendezések nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk pár éve fúratott egy termálkutat, de gázos volt, így nem került még aktiválásra. A 2025-ös évben készült hozzá egy gáztalanító berendezés, az üzembe helyezés nem történt meg, mivel nem teljes még a kivitelezés. Milyen főkönyvi számokon kell ezeket a tételeket nyilvántartani? Építménynek vagy gép-berendezésnek minősülnek ezek a beruházások? Ha építménynek minősül, rájuk is a 2%-os értékcsökkenés az irányadó? Ezek kezelhetőek együtt esetleg, mivel a gáztalanító nélkül nem üzembe helyezhető a kút sem? Az artézi kutakat milyen főkönyvi számon tartjuk nyilván?
7. cikk / 698 Létszámgazdálkodás az önkormányzati óvodánál
Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?
8. cikk / 698 Kórházi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?
9. cikk / 698 Gyermekét gondozó köztisztviselő foglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzati polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő 6 éve GYED-en/GYES-en van. Időközben a köztisztviselő által végzett munkakör betöltésre került, a hivatal vezetője nem szeretné tovább foglalkoztatni. Kötelesek vagyunk visszavenni? Ha igen, milyen módon tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát? Kell-e fizetnünk végkielégítést részére?
10. cikk / 698 Eszközbeszerzésre kapott támogatás elszámolása
Kérdés: Az eszközbeszerzésre kapott támogatás megérkezett 2025 decemberében (B25). Az eszköz megvásárlása a következő évben teljesül. Az elhatárolás helyesen történik-e, ha a következők szerint végezzük el? A támogatásból az áfát visszaszámoljuk (az áfát nem lehet elhatárolni): T923 – K441. (Mivel most még nem tudjuk az eszköz bekerülési értékét.) Az aktiválás után áttesszük a 441-ről a 443-ra. A 443-ról negyedévente csökkentjük az értékcsökkenés összegével.
