710 talált állásfoglalás a GYED kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk egy intézmény rezsiköltségeit az önkormányzat által továbbszámlázott költségként fizeti meg. A továbbszámlázásról megállapodást kötött a két költségvetési szerv. 2026 tavaszán feltárásra került az a hiba, hogy 2023 tavaszától nem a megállapodás szerint került továbbszámlázásra a költség, hanem magasabb arányban, ami kifizetésre is került. A számla kiállítója és a befogadója is hibázott. Hogyan tudja a két szerv a hibát javítani, illetve a számszaki hibából adódó tévesen megfizetett költség – meddig és hogyan – visszakövetelhető? Mi lehet a jogi alapja a túlfizetés visszakövetelésének?

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon (vállalkozói parkként működik) bérleti szerződés keretében vállalkozások bérelnek területet, a területen a vállalkozások felépítményeket építettek. Ezen felépítmények albetétesíthetőek-e? Az albetétesítés nem ütközik jogszabályba (pél-dául nemzetivagyon-törvény)?

Kérdés: Megerősítést szeretnénk kérni az alábbi számviteli témában. Ha az önkormányzat vásárol például egy gépet vagy bármilyen nagy értékű tárgyi eszközt, akkor hiába szerepel a számlán szállítási költség, az az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján nem része az eszköz bekerülési értékének. Viszont, ha van egy vállalkozó (idegen kivitelező), aki például egy ingatlan felújítása keretében tárgyi eszközöket is beszerez az önkormányzat részére, akkor ebben az esetben az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése alapján a bekerülési értékbe beleszámít a szállítási költség is. Jól értelmezzük a jogszabályt, és valóban elképzelhető, hogy ugyanannak a tárgyi eszköznek más lesz a bekerülési értéke, ha önkormányzatként mi magunk vásároljuk meg, mint akkor, ha egy idegen kivitelező szerzi be és számlázza le a részünkre?

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés: Az önkormányzat havi, az intézmények negyedéves áfabevallók. 2026. július 20-án benyújtásra kerül az önkormányzat és intézményei áfabevallása is. A 2026. I. féléves mérlegjelentésben ki kell mutatni az önkormányzat esetében a 2026. 06. havi, az intézmények esetében pedig a 2026. II. negyedévi áfakövetelést vagy -kötelezettséget? Ezeket június 30. nappal az ASP-ben elő kell írnunk áfa-visszaigénylés esetén követelésként, fordított esetben kötelezettségként? Az áfaszámlákat év közben össze lehet/kell vezetni?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében mi írja elő azt, hogy a képviselő-testületnek jóvá kell hagyni a gazdasági társaság beszámolóját? Milyen törvényi kötelezettsége van még a gazdasági társaságnak a tulajdonos önkormányzat felé?

Kérdés: Az önkormányzat márciusban elfogadta a költségvetési rendeletét, melyben meghatározta az eredeti előirányzatokat. Az eltelt időszakban az előirányzatok módosításra kerültek, egyrészt pályázati támogatások miatt, másrészt pedig előirányzat-módosítás/előirányzat-átcsoportosítás történt átruházott hatáskörben, melyre a költségvetési rendelet adott felhatalmazást. A költségvetési rendeletet e tételek miatt kell-e módosítani? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kötelező-e negyedévente a költségvetési rendeletet módosítani?

Kérdés: Az önkormányzat esetében kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármester – összeférhetetlenség és akadályoztatása esetére – a közös hivatal jegyzőjét hatalmazta fel írásban. Ehhez szabályszerűségi ellenőrzés keretében képviselő-testületi döntést is kértek, hivatkozva az Ávr. 52. §-ának (6a) bekezdésében foglaltakra. A hivatkozott jogszabályra figyelemmel a képviselő-testület egyedi határozatot hozott szintén a jegyző kijelöléséről. Helyes az önkormányzat gyakorlata, hogy a polgármester is a jegyzőt hatalmazta fel, és a képviselő-testület is a jegyzőt jelölte ki? A jegyzőn kívül más nincs felhatalmazva a településen kötelezettségvállalásra és utalványozásra.

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén néhány irodában a laminált parkettát járólapra cseréljük. Ebben az esetben ez karbantartásnak vagy felújításnak minősül? Ha felújítás, akkor az árajánlatban szereplő parketta felszedése (bontása) elszámolható-e felújításként, vagy dologi kiadás?