Találati lista:
1. cikk / 662 Háziorvosi helyettesítés
Kérdés: Önkormányzatunk vegyes körzettel rendelkező háziorvosi ellátással rendelkezik. Jelenleg a feladatok ellátása helyettesítéssel történik, ez heti 7,5 óra. A település egyik doktornője kismama, veszélyeztetett terhes, jelenleg kórházban dolgozik egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ő dolgozhat-e az önkormányzatnál helyettes háziorvosként, ahol a körülmények nem veszélyeztetik az állapotát?
2. cikk / 662 Szociális gondozók beosztása
Kérdés: Szociális intézményben (időskorúak átmeneti otthonában) a szociális gondozók 12 órás nappali (reggel 7.00-től este 19-ig) és 12 órás éjszakai (este 19 órától másnap 7.00-ig) műszakban dolgoznak. Az Mt. 113. §-ának (7) bekezdése szerint éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. A gondozói munkakörre több egészségkárosító kockázat is fennáll (pl. állás, járás, fertőzésveszély, kézi anyagmozgatás, pszichoszociális tényezők stb.). Hozzáteszem, hogy a 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi beutalón szereplő egészségkárosító kockázatok közül legalább egy (pl. ülés, vagy járás, vagy állás) mindegyik munkakör esetében fennáll. Az Mt. fentiekben említett 113. §-ának (7) bekezdését miként kell értelmezni? A szó szerinti értelmezés alapján a gondozók nem (és tulajdonképpen más munkakörben dolgozók sem) dolgozhatnának este 19.00 órától másnap reggel 7.00 óráig, mivel a beosztás szerinti (reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó) napi munkaidő több mint 8 óra. Hogyan lehetséges, hogy a gondozók jogszerűen dolgozhassanak az esti műszakban?
3. cikk / 662 Elektromosautó-töltő berendezés használatba adása
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló két elektromosautó-töltő berendezést használatra kívánja átadni egy szolgáltatónak üzemeltetési szerződés keretében. A szolgáltató az üzemeltetéssel elektromobilitási szolgáltatást fog nyújtani az általa a felhasználóktól beszedett szolgáltatási díj ellenében. A díjat az önkormányzat határozza meg kWh-alapon. A szolgáltatáshoz szükséges villamos energia beszerzése az önkormányzat feladata. A szolgáltató az önkormányzat felé negyedévente töltőberendezésekként bontott részletes kimutatással elszámol az előző negyedév töltéseiről. A negyedévben beszedett szolgáltatási díj 90%-át „jutalékként” számla ellenében átutalja az önkormányzatnak.
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?
4. cikk / 662 Építési telek értékesítése
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?
5. cikk / 662 Házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlan
Kérdés: Önkormányzati dolgozónknak és férjének van egy közös vagyon körébe tartozó ingatlanjuk. Az ingatlant a felek az életközösségük alatt, több mint 5 éve együtt közösen szerezték, tehát közös tulajdonukat képezi. Ez az ingatlan azonban kizárólag a férj nevére került bejegyzésre, tehát az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint annak a férj az 1/1 arányú kizárólagos tulajdonosa. A felek szándéka, hogy házastársi közös vagyon feltüntetése jogcímén a feleség is bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba ½-ed tulajdoni hányad arányban. A feleség részéről a vagyonszerzés időpontja az Szja-tv. értelmezésében mi lesz? Ha a feleség ½-ed tulajdonjogának bejegyzését követően a felek az ingatlant mostantól számítva 5 éven belül kívánják értékesíteni, felmerülhet-e a feleség részéről szja-fizetési kötelezettség?
6. cikk / 662 Ingatlanértékesítés utáni adókötelezettség
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója 2018. március 4-én ingatlant vásárolt. Az építtető elállást jelentett be 2018 októberében, és annak ellenére, hogy a vételár megfizetésre került, az építtető nem adta ki a tulajdon bejegyzéséhez szükséges határozatot. Ezt követően peres eljárásra került sor, melyben az elsőfokú ítélet 2022-ben emelkedett jogerőre. Eszerint a bíróság az ítéletével pótolta a magánszemély tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges tulajdonjog-bejegyzési engedélyt. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése megegyezik az adásvételi szerződés aláírásának dátumával, vagyis 2018. március negyedik napjával. Amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, akkor az ingatlan eladásából származó jövedelem után keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség?
7. cikk / 662 A határon átnyúló alanyi adómentesség szabályainak vagy a fordított adózás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Egy belföldi alanyi adómentes adóalany egy másik tagállambeli, egy német, áfafizetésre kötelezett adóalanynak nyújt szolgáltatást. A magyar adóalany Németországban határon átnyúló alanyi adómentességet (SME) választott. A belföldi adóalany a magyar adószáma alatt nyújtja a szolgáltatást – mivel a magyar székhelye/telephelye a szolgáltatással legközvetlenebbül érintett (figyelemmel az Áfa-tv. 254. §-ára) –, és fordított adózás alkalmazandó az ügyletre, vagy a szolgáltatást az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító száma alatt, alanyi adómentesként nyújtja, illetve kell nyújtania, függetlenül attól, hogy az áfa áthárítható lenne az igénybe vevő áfafizetésre kötelezett adóalanyra?
8. cikk / 662 Gyermekgondozási díj utáni adózás
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója jelenleg gyermekgondozási díjban részesül. Mikortól nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség az ellátás után?
9. cikk / 662 Közmunkaprogram keretében készült eszközök nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében fejlesztési célú támogatást kapott az önkormányzat tulajdonát képező buszmegállók felújításának, új szeméttároló edényzet készítésének anyagköltségére. A felújítást, illetve az új eszköz gyártását a közfoglalkoztatottak végzik. A munkaügyi központtal egyeztetve a támogatás elszámolásakor üzembe helyezési okmányt és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartó kartont szükséges benyújtani, a támogatással megegyező összegben. Az eszköz-előállítás önköltségének része a közfoglalkoztatottak személyi juttatása is, ezt viszont a munkaügyi központ nem kezeli, kizárólag az anyagköltséget kéri aktiválni. A gazdasági esemény helyes könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
10. cikk / 662 Reklám fejében adomány
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?
