Ingatlan-bérbeadás és -bérlet

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] ...valamint, ha az adóelőleg levonására nem volt mód, akkor az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Fizetővendéglátó tevékenység

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja fizetővendéglátó tevékenységet folytat. Lakószobának minősül-e a nappali vagy az étkező, ha a helyiségben nincs se ágy, se kinyitható kanapé? Továbbá, ha az ingatlanban több lakószoba van, de a magánszemély csak 1 szobát hasznosít fizetővendéglátó tevékenység céljára, elegendő-e 1 lakószoba után megfizetni a tételes átalányadót?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadót egyenlő részletekben, a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.(4b) A (4) bekezdés alkalmazásában lakószoba a méretétől függetlenül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Közcélú adomány

Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.Az áfa szempontjából különbség van a közhasznú és a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Többlettanítási óradíj

Kérdés: Kell-e átfedési időre járó többlettanítási óradíjat fizetni annak az óvodapedagógusnak, aki – akár egész nap, de legalább napi két órában – dajkával, pedagógiai asszisztenssel „átfedésben” látja el a csoport nevelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...130. §-ának (2) bekezdése szerint, „ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

A számla tartalmi elemei

Kérdés: Tankerületünk részére kiállított számlán kötelező-e feltüntetni az anyagköltséget és a szolgáltatás munkadíját külön-külön? Nem elég a számla mögé az árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás bekerülési értékének része minden olyan tétel, amely a szolgáltatás igénybevétele során felmerült, a szolgáltatáshoz egyedileg hozzákapcsolható. Az igénybe vett szolgáltatásnak tehát része a szolgáltatásnyújtás során felhasznált, a számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Tartós távolléten lévők bankszámla-hozzájárulása

Kérdés: Költségvetési szervként a közalkalmazottaknak havonta legfeljebb a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást biztosítunk. A tartós távolléten lévők (táppénzben részesülők, GYED-en, GYES-en lévők), akik nem részesülnek illetményben, kaphatnak-e bankszámla-hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 79/A. §-a egy kötelező és egy adható költségtérítést határoz meg. A (3) bekezdés szerint a munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét: ha tehát van illetménykifizetés (mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Határon átnyúló alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől

Kérdés: Községi önkormányzatunk az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységen túl gazdasági tevékenységet is végez, amely tevékenységére alanyi adómentességet választott az önkormányzat (a közhatalmi tevékenységen túli gazdasági tevékenységeinkből származó bevétel évek óta nem haladja meg az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát). Ezen tevékenységünk keretében kizárólag belföldi partnereink vannak, külföldi teljesítési helyű ügyletek nem fordultak elő, azonban ilyen ügyletekre a jövőben sor kerülhet. Ismereteink szerint 2025. január 1-jétől változnak az alanyi adómentesség szabályai. Milyen változások várhatóak? Mennyiben érintik a módosítások önkormányzatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásához.Az előzetes nyilatkozat beérkezésétől számított 35. munkanapig a letelepedés szerinti tagállam EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító számot állapít meg az adóalany számára. Az adóalanyoknak ezt az EX-utótaggal ellátott egyedi azonosító számot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Ingatlan vagyon nyilvántartása

Kérdés: Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke. Milyen módon kell szerepeltetni az ingatlan értékét a katában?
Részlet a válaszából: […] ...meg.”A számviteli alapelvek szerint: „Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.” Ebből következik, hogy a telket és a telken lévő felépítményt – mint eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Önkormányzati támogatás magánszemélynek

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...határozattal vagy hatósági szerződéssel, valamint támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel nyújtható, jogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül. Az elszámolás a támogatások esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerinti bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
2
3
4
66