Védett kulturális javak

Kérdés: Az önkormányzat egyik ingatlanában egy képző- és iparművészeti tárgyak szakterületén jártas igazságügyi szakértő megállapította, hogy az egyik helyiségben található tárgyak a védett kulturális javak körébe tartoznak, melyek az ingatlantól nem elválaszthatóak. Pl. fagerendázat konzollal, lambériarendszer, kerámiakép stb. Ezek a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya műtárgynyilvántartásában mint berendezés, berendezési tárgy (védett tárgyegyüttes) szerepelnek. Mivel ezek az épülettől nem elválaszthatóak, részét képezik, hogyan kell a tárgyieszköz-nyilvántartásban szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásában, hogy mit tekintünk egyedi, önálló tárgyi eszköznek, elsősorban az eszköz használata, rendeltetése, funkciója olyan minősítő ismérv, amelynek alapján az eszközt el lehet különíteni más eszközöktől. A fagerendázatnak, lambériának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Átfedési időre járó többlettanítási óradíj

Kérdés: Az óvodaigazgatót, illetve egy vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógust megilleti-e az átfedési időre járó többlettanítási óradíj a Púétv. 130. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] ...akkor jár a többlettanítási óradíj, „ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat”. Az igazgatói, illetve a vezetői feladatok ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

A rehabilitációs hozzájárulási adó kerekítése

Kérdés:

A rehabilitációs hozzájárulási adó megállapításánál, illetve bevallásánál és befizetésénél a(z ezerre való) kerekítés általános szabályait kell alkalmazni, vagy felfelé kerekítéssel kell eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente. Az I–III. negyedéves adóelőleg-számításnál ennek 25%-át vesszük. Az éves bevallás a negyedéves adóelőlegek és az éves állományi létszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Óvodapedagógus juttatása

Kérdés: A községben 52 fő gyermeklétszámmal, két óvodai csoporttal működik az óvodánk. A két csoport szakmai feladatait 2 fő óvónő (az egyikük a vezető óvónő), 2 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként egy-egy dajka látja el. A gyermeklétszám alapján a vezető óvónő heti foglalkozásainak száma 10, a Púétv. 2. melléklete szerint, ettől eltérni csak lefelé lehet a fenntartó döntése alapján. A Púévhr. 9. §-ának (5) bekezdése: "Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja." Fentiek alapján az óvodai csoportokban csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása. Esetünkben a vezető óvónőnek – mivel csak 2 fő óvónő van – ezen idő alatt bent kell tartózkodnia az egyik csoportban, hogy megvalósuljon az előbbi követelmény. A Púétv. által biztosított átfedési időre, valamint a többlettanítási időre járó juttatások a vezető óvónő esetében is értelmezhetőek-e? Részükre is megállapíthatók és kifizetők-e ezen juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése a következőket tartalmazza: "ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ügyletek elemei (lakóingatlan bérbeadása és garázs bérbeadása) között a fent említett komplex kapcsolat fennáll-e, mindig egyedileg, az adott ügylet konkrét körülményeire tekintettel állapítható meg.Ennek során tekintettel kell lenni egyrészt arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási rakodási, alapozási, szerelési költségek összessége, ide nem értve az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Gázterv készítése

Kérdés: Az óvodai intézményünkön az előző években belső felújítást végzett az önkormányzat. Sajnos idén kiderült, hogy nincs az intézménynek érvényes gázterve, melyet azonnal pótolni kellett. A számlán "gázterv készítése a hatályos jogszabálynak megfelelően" megnevezés szerepel, és az óvodai intézményünk nevére szól. Milyen főkönyvi számra könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Az óvoda épületének aktuális értéke az önkormányzat könyveiben szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3d) bekezdése alapján az eszköz felújítása, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák számítanak bele.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Képzőművészeti alkotás

Kérdés: Önkormányzatunk egy iparművész egyéni vállalkozóval készíttetett műkőből domborművet több millió forint értékben, amely a helyi kilátóépület falára került ünnepélyes keretek között kifüggesztésre. Az elkészült dombormű képzőművészeti alkotásnak minősül-e, mely után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás? Az Szt. ugyanis nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így nem tudjuk, milyen szempontoknak kell megfelelni, illetve, hogy egy alkotás képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
Részlet a válaszából: […] ...szövésű faliszőnyeg, kárpit (vtsz. 5805-ból) és falidrapéria (vtsz. 6304-ból);5. művész által saját kezűleg készített és szignált egyedi kerámia;6. művész által saját kezűleg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a művész vagy a művészeti műhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Többlettanítási óradíj

Kérdés: A Púévhr. 89. §-ának (1) bekezdése alapján a pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál.
(2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult.
(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.
(4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.
A többlettanítás vonatkozhat-e óvodára, óvodapedagógusra, és ha igen, milyen esetekben fordulhat elő az?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szabályozza, mely szerint: "ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
4
64