Találati lista:
361. cikk / 1440 Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása
Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
362. cikk / 1440 Önkormányzati tanácsadó – nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok
Kérdés: A Kttv. 239. §-ban nevesített "önkormányzati tanácsadó" jogviszonyt létesíteni szándékozó öregségi nyugdíjra jogosult esetében is alkalmazandó-e a Tny. 83/C. §-ában rögzített szüneteltetési kötelezettség?
363. cikk / 1440 Hatáskör megosztása több pénzügyi ellenjegyző között
Kérdés: Megteheti-e a gazdasági vezető, hogy kijelöl egy olyan személyt, akinek a feladata csak a személyi juttatások előirányzata terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzése? Ez a személy a képesítési követelményeknek egyebekben megfelel. Ezzel gyakorlatilag – igaz, különböző előirányzatok vonatkozásában, de – azonos időben két pénzügyi ellenjegyző tevékenykedne, akiket akadályoztatásuk esetén, más-más személyek helyettesítenek.
364. cikk / 1440 Járda aszfaltozása és futóút murvázásának számviteli elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a település parkjában a járda ismételt aszfaltozását végeztette el a nyáron (az előző járda a téli hidegben feltöredezett), és a mellette lévő futóutat murvával szóratta fel végig, mivel már sok helyen elfogyott a murva, veszélyeztetve ezzel a futók testi épségét. Hogyan kell elszámolnunk ezeket az idegen kivitelezővel elvégzett munkálatokat? Könyvelhetjük mindkettőt felújításnak?
365. cikk / 1440 Képesítési követelmények változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések a szociális ágazatban
Kérdés: Intézményünk idősek nappali ellátását nyújtó szakfeladatán gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott 2018. 02. 16. nappal Szociális asszisztens (OKJ 54 76202) végzettséget szerzett. Azonban a 2018. 02. 06. nappal az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének változását követően a korábbi évektől eltérően a szociális gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szociális asszisztens végzettség már nem fogadható el. A fent meghatározott szakképesítéssel csak terápiás munkatárs munkakör tölthető be. A közalkalmazott megszerzett szakképesítése figyelembe vehető-e, és E kategóriába átsorolható-e, mert tanulmányait még a korábbi jogszabályi előírások alapján kezdte meg az átsorsolás reményében?
366. cikk / 1440 Automata bérleti díjának számlázása
Kérdés: Most vettem át a számlázási feladatot, és azt vettem észre, hogy egyes hónapokban az automata üzemeltetőjének áfásan, más hónapokban áfamentesen számláztunk. Más bérlőknek is egyes hónapokban áfamentesen számláztuk a rezsiköltségeket, más hónapokban pedig áfásan. Intézményünk a bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Hogyan kell helyesen számlázni az automata bérleti díját és a bérlőknek a rezsit?
367. cikk / 1440 Önkormányzati képviselő részére fizetett külföldi napidíj
Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat elnöke és képviselői külföldi kiküldetési rendelvény alapján számolnak el a testvérvárosban rendezett programon való részvételükkel kapcsolatban. Az elszámolásnál az adómentesen adható napidíjat szeretnék figyelembe venni. A szállásdíj számlán külön soron van feltüntetve az étkezés. Kérem segítségüket, ha a 15 euró/nap napidíj elszámolásra kerül, a számlán lévő étkezés elszámolható-e?
368. cikk / 1440 Elektromos és hibrid autók üzemanyagköltségének meghatározása
Kérdés: Az intézmény belső szabályzata szerint, ha belföldi kiküldetésre engedélyezik a munkavállaló részére a saját tulajdonú gépjármű használatát, akkor a munkavállaló üzemanyag-felhasználás címén az üzemanyag-fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított összeget számolhatja el. Jelenleg problémát jelent számunkra az elektromos és hibrid autók esetében az alapnorma meghatározása, mivel arra az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár nem vonatkozik. Ebben az esetben hogyan határozhatjuk meg az üzemanyag-fogyasztási normát, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak?
369. cikk / 1440 Postaköltség áthárítása közhatalmi tevékenység esetén
Kérdés: Hivatalunk mint központi költségvetési szerv látja el a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatainak egy részét (így például határozatok és egyéb dokumentumok ügyfelek részére történő megküldése), melyhez kapcsolódóan a postaköltségeket a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megállapodás alapján továbbszámlázzuk. A postaköltség a Kincstár alapfeladatának ellátásához kapcsolódik. A posta által kibocsátott számlákon előfordul AAM és 27%-os áfaartalom is a szolgáltatások függvényében. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a postaköltségek Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő áthárítása, a kiállított számla áfatartalmának helyes megállapítása során hogyan kell helyesen eljárnunk?
370. cikk / 1440 Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése
Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
