1440 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Az 5126-os kérdéshez kapcsolódva, mi a helyzet akkor, ha terméket akarok vásárolni, nem pedig szolgáltatást? A termékbeszerzést is lehet számfejteni? Mert amennyiben lehet, akkor egy vegyes könyveléssel a helyére lehet tenni a könyvelésben, a kincstár felé pedig ERA-rendezéssel. Jól gondolom?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a 2019-es évben életben van-e még az a reprezentációs kiadásra vonatkozó jogszabály, hogy a saját bevétel 0,5%-nál nem lehet több? Vagy ez már saját hatáskörben szabályozható rendeletünkben egyes meghatározott juttatásként?

Kérdés: Köznevelési intézményhez tartozó kollégiumi szobáinkban többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan). A tartósan üres szobák egy részét bérleti szerződéssel, hosszú távra kiadjuk. Évi néhány 100 ezer forint értékben, alkalomszerűen, kizárólag a szabad kapacitás terhére a kollégiumi szobákban önköltségi áron szálláshelyet biztosítunk felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt? Kinek, a fenntartónak vagy a köznevelési intézménynek? Mely időponttól kell használnunk? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra?

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?

Kérdés: Egy társaság egyik melléktevékenysége szőlőbortermelés. A megtermelt szőlőbort palackozva hozzák forgalomba. Jellemzően éttermeknek, kereskedőknek, vendéglátóhelyeknek bel- és külföldre egyaránt, és természetesen magánszemélyeknek is értékesítenek bort. Az alább felsorolt esetekben helyesen jár-e el a társaság, ha termékmintaként számolja el az átadott termékek értékét, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
1. Az éttermek, kereskedők csak azután vásárolnak meg egyfajta terméket, ha azt – élelmiszer lévén – megkóstolják. A társaság által készített bor legkisebb kiszerelése 0,75 literes palack. A termék előállításának sajátosságai, minőségének megtartása miatt nem lehet kisebb kiszerelést készíteni minta céljára, ezért a megrendelők teljes, bontatlan palackot kapnak árumintaként, amit aztán ők megkóstolnak. Ez fajtánként 1-2 palackot jelent egy-egy partnernek.
2. Különböző borbemutató rendezvényeken, kiállításokon, kóstolókon vesz részt a társaság a termékei népszerűsítése, új vevő partnerek felkutatása céljából. Ezeken a rendezvényeken (bel- és külföldön egyaránt) az ott részt vevő látogatók részére poharakba töltik, úgy kóstoltatják a terméket szintén térítés nélkül, ingyen. Ezeken a rendezvényeken általában több palack bor is elfogy. Ezeket szintén termékmintaként számolják el.
3. A társaság termékeinek minősítése, jobb pia-ci pozíciójának elérése céljából különféle borversenyekre, bortesztekre küld mintákat. Ezekre gyakran egy-egy fajtából 3-4 palackot kérnek a borbírálók, mivel több körben, több ember végzi a minősítést. Ilyenkor is teljes, lezárt palackokat szállítanak, mivel fontos a palack külleme, a címke, a dugó minősége. Ebben az esetben is ingyenesen átadott mintaként számolják el a terméket, mivel nem történt értékesítés.

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.

Kérdés: Idegen épületen végzett beruházást/felújítást hogyan könyveljük helyesen? Intézetünknél felügyeletiszerv-változás történt, ezért az ingatlanok az 1-es számlaosztályból átkerültek a 0-s számlaosztályba, mivel az ingatlan tulajdonjoga a korábbi felügyeleti szervnél maradt, s nekünk szerződés alapján csak használati jogunk van. Az ingatlanon nyílászárócserét, mennyezetbe épített lámpa cseréjét stb. szeretnénk végezni. Hogyan történik ennek helyesen a nyilvántartása és a könyvelése?

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?

Kérdés: Önkormányzatnak pénzforgalmi vagy teljesítés szemléletben kell az áfát bevallania?