1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazotti jubileumi jutalomba nem számít bele a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság. Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki családtagjának ápolása miatt (ápolási díj) volt 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon? Az intézmény nem számította bele a jogosultsági időbe, de fenntartói ellenőrzés alkalmából az ellenőrök kifogásolták. Szerintük bele kellett volna számolni, előbb járt volna a jubileumi jutalom.

Kérdés: A munkáltatóm által kiadott igazolás alapján 2010. december 31-ig 30 év 5 hónap 12 nap elismert közszolgálati jogviszonyban eltöltött idővel rendelkezem az alább figyelembe vehető jogviszonyok alapján:
1980. 07. 01.-1991. 11. 13. Mechanikai Labor Híradástechnikai Vállalat (felmondás a dolgozó részéről)
1991. 11. 14.-1992. 06. 30. Z.M. Honvédkollégium (áthelyezés)
1992. 07. 01.-2001. 12. 31. BM Hadkiegészítő Parancsnokság
2002. 01. 03.-2002. 01. 20. munkanélküli
2002. 01. 21.-2002. 05. 20. Munka Pécs-Baranyáért Kht.
2002. 05. 21.-2010. 12. 31. PMJV Önkormányzata (közalkalmazott)
2011. 01. 01-jétől jelenleg is PMJV Önkormányzat (köztisztviselő)
Kérdésem, helyes-e a munkáltatóm által megállapított közszolgálati jogviszonyban megállapított, most már 31 év? Ha igen, akkor miért nem vagyok jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra? Amikor rákérdeztem, az 1980-1991-ig tartó munkaviszonyommal indokolták. Tényleg nem jár semmi 31 év munkaviszonyban eltöltött idő után?

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: A polgármester jubileumi jutalmának kiszámításakor mely időtartamok vehetők figyelembe?
1984. 08. 15.-1984. 09. 30. brigádvezető,
1984. 10. 01.-1984. 11. 30. művelődési ház igazgatója (közalkalmazott),
1984. 12. 01.-1986. 05. 22. sorkatonai szolgálat,
1986. 08. 01.-1988. 02. 29. köztisztviselő,
1988. 03. 01.-1991. 11. 30. köztisztviselő,
1991. 12. 01.-2003. 03. 31. köztisztviselő,
2003. 04. 01.-2007. 02. 28. köztisztviselő,
2007. 03. 01.-2010. 11. 03. ügyvéd, illetve
2010. október 03. napjától polgármesteri tisztséget lát el.
Mikor lesz jogosult a jubileumi jutalom kifizetésére?

Kérdés: Egy turisztikai nonprofit szolgáltató korlátolt felelősségű társaságot (TDM szervezet) alapított három önkormányzat, két másik gazdasági társaság részvételével. A három önkormányzat tulajdoni hányada 75%. A tulajdoni hányad fejében a mi önkormányzatunknak 400 000 Ft pénzbeli hozzájárulást kellett befizetni, valamint – a társasággal kötött megállapodás alapján – évente a településen befolyt idegenforgalmi adó függvényében (a társaság működésének biztosítására) tagdíjat is kell fizetni, amelynek összege minimum 1 000 000 Ft/év.
Szíveskedjenek szakmai véleményt adni arra vonatkozóan, hogy a befizetett tagdíjra vonatkozik-e az Áht. 13/A. § (2) bekezdés szerinti számadási kötelezettség, vagy csak abban az esetben kell a felhasználásról számot adni a szervezetnek, ha a megállapodásban az önkormányzat által fizetendő összeg működési támogatásként szerepel?

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

Kérdés: Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Kérdés: Önkormányzatunknál előfordul az az eset, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások bizonyos okok miatt nem valósulnak meg. Természetesen vannak a projekteket előkészítő költségek (hatástanulmány, tervdokumentáció stb.), amelyeket befejezetlen beruházásként tartunk nyilván az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban. Hivatkozva a 2011. 04. 05-én megjelent, 2870. számú "Befejezetlen beruházás selejtezése" című cikkükre, az a kérdésem, ha az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmazza a befejezetlen beruházás kivezetésének eljárásrendjét, akkor véleményük szerint kell-e közgyűlési engedély arra, hogy a befejezetlen beruházást a könyveinkből kivezessük? Vagy elég a jegyzői engedély (szakosztály feljegyzése alapján) a kivezetéshez?