321 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: 2011. január 31. naptól vezetői köztisztviselői jogviszonyom van. Kinevezésemben köteleztek egy éven belül közigazgatási szakvizsga letételére, a határidő: 2012. január 31. A 2011. évi XXX. törvény 24. § (4) bekezdése alapján kérdezném, hogy a szakvizsgámra megállapított határidő meghosszabbodik-e 1 évvel (2013. január 31-ig)? A 24. § (2) bekezdés alapján kérdezném, hogy ha 2011. novemberben szakvizsgázom, köteles vagyok-e alapvizsgát tenni előtte, mivel itt hivatkozik a törvényalkotó az (1) bekezdésben említett időszakra (mit ért ez alatt az időszak alatt: 2011. szeptember 1-jéig, vagy 2012. szeptember 1-jéig)?

Kérdés: Az önkormányzatok képviselő-testületei a körjegyzőséggel kapcsolatos követelmények között megfogalmazhatják-e, hogy a köztisztviselőknek kötelező az önkormányzati rendezvények előkészítésében részt venni, illetve azon kötelező részt venni (pl. főzés, kiszolgálás stb.)?

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?

Kérdés: Pályázathoz kapcsolódó projektmenedzseri szerződés 2010. szeptember 30-ig szól. Határozott időre szóló elszámolásos ügylet szerint a fizetési és a teljesítési határidő október 15. Az Irányító Hatóság nem fogadta el a számlát, arra hivatkozva, hogy a szerződés szeptember 30-ig szól.

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos a kérdésem. Az Ámr. 76. § (5) bekezdés szerint a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző jelöli ki. Ez kizárja-e a korábban nálunk bevett gyakorlatot, hogy a polgármester által vállalt kötelezettségek egy részénél a szakmai teljesítés igazolását is a polgármester végzi?

Kérdés: Ha 2010. december 31-ig betölti a 3. életévét a gyermek, és még ebben az évben akár egy napot is jár az óvodába, akkor a 2010. évi költségvetés elszámolása során számolni kell a 2010/2011. (I. félév.) tanév 4/12 részénél a létszámával. Tehát normatíva igényelhető rá (4/12). Az októberi létszám alapján készülő oktatási statisztikában lehet-e szerepeltetni a gyermeket, aki majd csak később tölti be a 3. életévét (december 31-ig), de az óvodába már beíratásra került? Ha nem lehet szerepeltetni, és ugye az októberi statisztikai számok alapján tervezzük a 2011. évi költségvetést, akkor ez a létszám nem lesz benne, ugyanakkor ez a gyerek feltehetően 2011. augusztusig jár óvodába, ugyanakkor normatíva nem igényelhető rá, mivel az előző évi októberi létszám a 2011-es költségvetés 8/12-ének az alapja. A normatíva ellenőrzésekor év közben hiába van mód júliusban pótigényre, az októberi statisztikák a mérvadóak.

Kérdés: XY önkormányzat többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat, amely tevékenységére az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adófizetési kötelezettséget választott. A bérbeadás kapcsán az önkormányzat a bérlőivel havi rendszerességgel számol el. 1. Bérbe adott ingatlan bérleti díját visszamenőlegesen megemelik. Az áremelésben félévkor állapodnak meg a felek január 1-jéig visszamenőleg. Abban is megállapodnak, hogy a következő hónapok emelését beépítik a havi bérleti díjba. Ilyen esetben mi a helyes számlázási gyakorlat? Helyesbíteni kell-e a korábbi időszakokra kibocsátott számlát/számlákat, vagy új teljesítési időponttal kell a különbözetet leszámlázni? Végül kell-e a szerződésben a visszamenőleges díjemelés elszámolására fizetési, elszámolási határidőt megállapítani? 2. Abban az esetben, ha a bérleti díj visszamenőleges helyesbítése következtében csökken a bérlő által fizetendő összeg, a korrekcióról milyen bizonylatot kell kiállítani, illetve ezen a bizonylaton milyen teljesítési, illetve fizetési határidőt kell feltüntetni? 3. Ha a fizetendő összeg azért nő, mert az önkormányzat mint számlakibocsátó nem mindenben a szerződés szerint számlázott, pl. nem számlázott le valamely, a szerződés alapján a bérlőt terhelő díjat, akkor ezek a díjak, amennyiben azokat az önkormányzat utóbb kiszámlázza, hogyan kezelendők? 4. Végül ha a szerződés szerinti időpontban elmaradt a kiszámlázás, és ezáltal a fizetésre sem került sor, akkor milyen fizetési határidőt, illetve teljesítési időpontot kell az utóbb kiállított számlán feltüntetni?