568 talált állásfoglalás a határozat kifejezésre

Kérdés: Mikor kell a munkavállalónak nyugellátása iránti kérelmét benyújtania ahhoz, hogy az őt megillető felmentési időt igénybe tudja venni? Konkrétan: 2004. július 24-én, 57 éves koromban előrehozott öregségi nyugdíjba szeretnék menni, 6 havi felmentésre számíthatok. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság előre hoz megállapító határozatot kérelmemre még ebben az évben, hogy januártól a felmentést igénybe tudjam venni? (A 38 év szolgálati időm 2004. január 26-án lesz meg.)

Kérdés: Az önkormányzat határozat alapján szemétszállítási díjkedvezményben részesíti a 70 éven felüli állandó lakosokat. A költségvetési intézménynek az ingatlantulajdonosnak kiszámlázott szemétszállítási díjban fel kell-e tüntetnie az 50 százalékos kedvezményt? A polgármesteri hivatal téríti meg egy összegben az intézménynek a kedvezményt.

Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?

Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?

Kérdés: Intézményünk határozott időre kinevezett nyugdíjast foglalkoztat teljes munkaidőre, akinek közalkalmazotti jogviszonya 1963-tól folyamatos. 2003 őszén 40 éves közalkalmazotti munkaviszonya lesz. A 35 éves jubileumi jutalmát aktív dolgozóként megkapta. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?

Kérdés: Megállapíthatja-e az APEH a fizetendő áfát saját iránymutatása szerint? Polgári peres eljárásban a bíróság figyelembe veszi-e az APEH-iránymutatást?

Kérdés: A III. negyedéves általánosforgalmiadó-bevallásunk visszaigényelhető adót tartalmaz. Sajnos egy korábbi időszakról fennálló tartozásunk miatt az adóhivatal a kiutalást megtagadta, és a korábbi tartozásra kívánja átvezetni. Természetesen a tartozásunkat meg akarjuk fizetni, de ha az áfát nem kapjuk vissza, akkor gazdálkodásunkban ez jelentős finanszírozási gondot okoz. Milyen lehetőségünk van az áfa kiutaltatására?