657 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Központi költségvetési szervként helyes-e az a könyvelési gyakorlat, hogy minden olyan számlát, amely vendéglátást, étkezést tartalmaz, a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton számolunk el, függetlenül attól, hogy közteherfizetési kötelezettség keletkezik-e vagy sem? A kutatási intézményünknél előfordul olyan támogatás, amely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c. pontja szerint adómentes juttatás, ezért nem fizetünk közterhet utána. A vendéglátást, reprezentációt érintő számláknak a teljes áfával növelt értékét kell-e a K123 rovatra könyvelnünk, mivel ez az alapja a köztehernek? Vagy meg kell bontani a számla összegét nettóra és áfára? (Ebben az esetben az áfa a K351 rovaton jelenik meg.)

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Saját személygépjármű hivatali célú használatát (költségtérítését) az Szja-tv. részletesen és egyértelműen szabályozza. Engem azonban a saját tehergépjármű hivatali célú használatának költségtérítése érdekelne. Ebben az esetben a 15 Ft/km normaköltség nem jár, de ha a munkáltató megtéríti az üzemanyagköltséget kiküldetési rendelvénnyel a NAV-norma szerint, akkor az a munkáltató és a munkavállaló részéről hogyan viselkedik a költségtérítés adózása járulékfizetés szempontjából? Adóköteles jövedelemnek számít? A forgalmiba tehergépjármű van bejegyezve, és az Szja-tv. értelmében sem számít személygépkocsinak, mivel az össztömege meghaladja a 2500 kg-ot.

Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2019-től nem tekinthetjük egyes meghatározott juttatásnak a ruházati költségtérítést sem, így a munkavállaló ebben az esetben is költségviselő lesz, a munkáltatónak pedig csak a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie?

Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályok vonatkoznak arra, ha egy banktól megkeresnek minket telefonon, és kérik, hogy adjunk tájékoztatást a munkavállaló munkaviszonyáról, keresetéről? Mikor járunk el jogszerűen?

Kérdés: A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése alapján a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell gyakorolni. Mi számít a tudomásszerzés időpontjának? Amennyiben a fenntartóval is egyeztetni kell, akkor az egyeztetés időtartamával meghosszabbodik-e a határidő?