659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Klubkönyvtárunk (önkormányzati intézmény) zenei napok elnevezésű programot szervezett zenészek részére, akik a település családjainál voltak elszállásolva, viszont az étkeztetésükről a könyvtár gondoskodott (vendéglőben, illetve vásárolt élelmiszerből saját előállítással). A zenészek a vendéglátásért cserébe ingyenkoncertet adtak a település lakosságának. Kérdésünk az lenne, hogy az étkeztetés költségeit el kell-e ebben az esetben számolni reprezentációként?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?

Kérdés: A költségvetési szerveknél a belső ellenőrök időnként munkaügyi témájú ellenőrzéseket is végeznek (pl. besorolások ellenőrzése). Ebben az esetben kell-e a dolgozóktól hozzájáruló nyilatkozat, hogy a belső ellenőr a személyi anyagba betekinthessen?

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?

Kérdés: Az önkormányzat az újszülöttek életkezdési támogatásáról külön helyi rendeletet alkotott, nem a szociális rendeletébe került bedolgozásra. A támogatást igényelni kell a gyermek születésétől hat hónapon belül. Az igénylés alapján egyszerűsített határozat meghozatalát követően kerül a támogatás készpénzben kifizetésre. Ennek van-e adóterhe vagy az önkormányzat, vagy a szülő részéről így, hogy nem a szociális rendeletben került megállapításra?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?