Találati lista:
561. cikk / 659 Vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átruházása
Kérdés: Költségvetési szerv vagyonkezelői jogot ad át ellenérték fejében egy másik költségvetési szervnek. Keletkezik-e ebben az esetben áfafizetési kötelezettség?
562. cikk / 659 Önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: 2006. január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatás 400 ezer forintos értékhatárába be kell-e számítani az önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni?
563. cikk / 659 A saját dolgozók részére vásárolt parkolási bérlet könyvelése
Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?
564. cikk / 659 Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai
Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
565. cikk / 659 Egyszeri pót-közműfejlesztési kiadás
Kérdés: A 38/1995. (IV. 5.) Korm. rend. 4. § 2. pontja alapján intézményünk egyszeri pót-közműfejlesztés kifizetésére kötelezett kontingenstúllépés miatt. Fenti tételt fejlesztési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, vagy vagyoni értékű jogként kell állományba venni?
566. cikk / 659 13. havi illetmény III.
Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.
567. cikk / 659 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Az ételbeszállítótól rendeli meg az intézmény naponta a dolgozók részére az ebédet. Egyhavi összevont számlát nyújt be a beszállító, ami átutalással lesz kiegyenlítve. A dolgozó havi 9000 Ft természetbeni étkezési hozzájárulásban részesül. Kérdés, ha a dolgozó nem dolgozik egész hónapban, például csak 8, 10 vagy 15 napot, és az étkezési hozzájárulás és az elfogyasztott havi ebédek mértéke kevesebb, mint a hozzájárulás mértéke, akkor a különbséget a dolgozó részére ki kell-e fizetni? Például az egyik dolgozó január hónapban 9000 Ft étkezésre jogosult. 8 napot étkezik, akkor az 8x401 Ft = 3208 Ft. A dolgozónak a különbséget, 5792 Ft-ot ki kell-e fizetnem?
568. cikk / 659 Éves szabadság meghatározása
Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?
569. cikk / 659 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Helyettesítő jegyzőként két polgármesteri hivatalban vagyok kinevezve. Két munkáltatóm lévén, kaphatok-e adómentesen mindkét helyről étkezési hozzájárulást, ajándékutalványt?
570. cikk / 659 Szakképzési hozzájárulás felhasználása
Kérdés: Szakmai képzést is nyújtó gimnáziumként jogosultak vagyunk a szakképzési hozzájárulás elfogadására. A támogató cégekkel "Fejlesztési támogatási szerződést" kötünk. Iskolánk tetőterében szeretnénk kialakítani a szakmai képzésre alkalmas oktatóhelyiségeket. Az építési munkák a következő évekre is áthúzódnának. Felhasználható-e a szakképzési hozzájárulás a fenti munkák finanszírozására, és melyik törvény biztosítja a jogszabályi hátteret? Pontosan melyik törvényben található meg, hogy a szakképzési hozzájárulás mire használható fel?
