606 cikk rendezése:
81. cikk / 606 Településrendezési szerződés
Kérdés: Az önkormányzatunk településrendezési szerződést kíván kötni. Az Étv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződés tárgya lehet különösen:
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
Ez alapján a vállalkozó fejlesztési hozzájárulást fizetne az önkormányzat részére utcafelújításhoz, út-járda építéshez. Milyen módon teheti meg a vállalkozó? A településrendezési szerződés alapján egyéb felhalmozási célú támogatásként? Ha a támogatásként való megfizetés nem lehetséges, akkor van-e az önkormányzatnak számlakiállítási, illetve áfafizetési kötelezettsége? Másik lehetőségként arra gondoltunk, hogy a településrendezési szerződésben kikötjük, hogy a vállalkozó köteles a kijelölt utat teljes egészében vagy az önkormányzattal közös költségviseléssel (50-50%-ban, a kivitelezési szerződés szerint az önkormányzat, illetve a vállalkozó is a rá eső részt fizetné ki) megépíteni. Ezután kellene az önkormányzat részére térítésmentesen átadni.
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
Ez alapján a vállalkozó fejlesztési hozzájárulást fizetne az önkormányzat részére utcafelújításhoz, út-járda építéshez. Milyen módon teheti meg a vállalkozó? A településrendezési szerződés alapján egyéb felhalmozási célú támogatásként? Ha a támogatásként való megfizetés nem lehetséges, akkor van-e az önkormányzatnak számlakiállítási, illetve áfafizetési kötelezettsége? Másik lehetőségként arra gondoltunk, hogy a településrendezési szerződésben kikötjük, hogy a vállalkozó köteles a kijelölt utat teljes egészében vagy az önkormányzattal közös költségviseléssel (50-50%-ban, a kivitelezési szerződés szerint az önkormányzat, illetve a vállalkozó is a rá eső részt fizetné ki) megépíteni. Ezután kellene az önkormányzat részére térítésmentesen átadni.
82. cikk / 606 Munkavállalók részére nyújtott ingyenes úszási lehetőség
Kérdés: Intézményünk a munkavállalói részére ingyenes úszási lehetőséget szeretne biztosítani a székhelyén lévő strandon. Az elszámolás összesítővel (időszak és fő) számla ellenében történik. Béren kívüli juttatásként számfejtendő-e az úszás a munkavállalók részére?
83. cikk / 606 Munkahelyi és iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
84. cikk / 606 Egyszeri kiegészítő rezsitámogatás
Kérdés: Önkormányzatunk szeretne adni az összes dolgozónak (köztisztviselő, közalkalmazott, Mt.-foglalkoztatott) egységesen egyszeri kiegészítő rezsitámogatást. Ezt milyen jogcímen/formában tudja a dolgozók részére kifizetni?
85. cikk / 606 Intézményvezető nyugdíjazása
Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?
86. cikk / 606 Alapítvány induló vagyonának elszámolása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?
87. cikk / 606 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
88. cikk / 606 A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
89. cikk / 606 Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
90. cikk / 606 Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
