Összes cikk:
1. cikk / 144 Alapítvány induló vagyonának elszámolása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?
2. cikk / 144 Alapítvány létrehozása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
3. cikk / 144 Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése
Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
4. cikk / 144 Helyi adó visszatérítése
Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.
5. cikk / 144 Bérbeadás számlázása
Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét - újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére - a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
6. cikk / 144 Cégautóadó muzeális jellegű gépjármű után
Kérdés: Egy magánszemély múzeumot szeretne létrehozni. Több tucat személygépkocsival rendelkezik, melyek ritkaságok, gyűjtői darabok, de OT betűjelű rendszámtáblájuk nincs, nem került sor muzeális jellegű gépjárműként történő vizsgáztatásukra. A járműveknek érvényes magyar rendszáma nincs, többségüknek nem is volt, mert a járműveket külföldről vásárolta meg a tulajdonos, és itthon nem helyezte azokat forgalomba. Vélhetően a többi jármű sem szerepel a hatósági nyilvántartásban. A múzeumban a személygépkocsikat a nagyközönség is megtekintheti majd. Mindezt úgy fogja a magánszemély kialakítani, hogy a járműveket átruházza egy jogi személyre (gazdasági társaságra vagy alapítványra), amely a múzeumot működtetni fogja. Az új tulajdonos számviteli politikája úgy fog rendelkezni, hogy értékcsökkenés nem számolható el az autókra, mivel azok értéke folyamatosan nő. A gépjárművek között vannak olyanok, amelyek képesek lennének önálló helyváltoztatásra, de nem vesznek részt a forgalomban, közlekedési célra nem használják, egész évben a múzeumban lennének elhelyezve. Keletkezik-e cégautóadó-kötelezettség, ha a járművekkel kapcsolatban kizárólag azoknak a kiállítással összefüggésben felmerült karbantartása, javítása során számol el költséget a jogi személy, és a személygépkocsikkal senki nem közlekedik, azokat nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően? Ha fennáll a cég-autóadó-kötelezettség, mi a megítélése annak az esetnek, ha költségelszámolásra az adóévben csak egy hónapban kerül sor?
7. cikk / 144 Alapítvány áfafizetési kötelezettsége
Kérdés: Önkormányzati fenntartású alapítványunk - különösen azokban az időszakokban, amikor magas volt a fertőzöttség - számos rendezvényt, előadást, oktatást online formában tett elérhetővé ellenérték fejében mind az alapítvány tagjai, mind más résztvevők számára. A rendezvények online megtartásához egy közösségi adóalanytól videokonferencia-szolgáltatást vettünk és veszünk igénybe.
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
Nem egyértelmű számunkra, hogy ezen szolgáltatás után az alapítványnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége. Ha felmerül áfafizetési kötelezettség, akkor bevallási kötelezettsége is van az alapítványnak? Alapítványunk érvényes közösségi adószámmal rendelkezik, és ismert olyan vélemény, hogy a közösségi adószámmal rendelkező alapítványt nem terheli áfafizetési kötelezettség a szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Helyes ez az információ?
8. cikk / 144 Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások
Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes - fent leírt - programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
9. cikk / 144 Önkormányzati támogatások adózása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén - szociális rászorultság vizsgálata nélkül - pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
10. cikk / 144 Pedagógusok számára juttatott ingyenes leves
Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)
