Cafeteriakeret maximális összege és magasabb mértékben megállapított illetményalap

Kérdés: Az önkormányzati képviselő-testület magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Önkormányzatunk megszavazta a köztisztviselők részére a 45 000 forintos illetményalapot. A Kttv. úgy rendelkezik, hogy a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. Ugyanakkor az éves költségvetési törvény 200 ezer forintos korlátot is meghatároz. Felmerül a kérdés, hogy a cafeteriajuttatás keretösszege 2018. évben lehet-e a testület által megszavazásra kerülő, várhatóan 45?000 forintos illetményalap ötszöröse, vagyis 225?000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 132. §-a szerinti illetményalap a költségvetési törvény rendelkezése alapján a 2018. évben 38?650 forint. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2018. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a képviselő-testület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Polgármestert lemondása esetén megillető végkielégítés

Kérdés: Jár-e végkielégítés a polgármester lemondása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, azaz az új polgármester megválasztásával vagy a tisztségről történő lemondással szűnt meg, végkielégítésként háromhavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg, amelyet a képviselő-testület további, legfeljebb háromhavi illetménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
– az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
– az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
– a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
– a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
– a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megvizsgálása során abból kell kiindulni, hogy a vonatkozó jogszabályok (Polgári Törvénykönyv, Munka Törvénykönyve, államháztartási jogszabályok) milyen alaki formát írnak elő a jognyilatkozat megtételére, a pénzügyi ellenjegyzésre.A Ptk. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Közszolgálati vezetők

Kérdés: Köztisztviselői jogviszonyban lévő köztisztviselőt az eredeti munkaköre ellátása mellett megbíztak gazdasági vezetőnek is.
Jár neki vezetői pótlék, vagy csak kinevezett gazdasági vezetőnek lehet ilyen pótlékot adni?
Részlet a válaszából: […] ...vezetői megbízások is átalakultak a törvény erejénél fogva.A Kttv. rögzíti létesíthető vezetői szintek számát, illetve a vezetői illetményeket és a vezetői illetménypótlék mértékét.Véleményünk szerint tehát az Önök által felvázolt megoldás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hiba javítása

Kérdés: Az alábbi probléma megoldásában kérném a segítségüket. Még 2014-ben történt egy hiba az év zárásakor, az általános forgalmi adó főkönyvi számlákon lévő egyenleget nem vezettem át a 8-as számlaosztályba. Akkor még a mérlegben nem szerepelhetett az áfa, ezért az egyéb eszközoldali elszámolások közé került az összeg. A 2015-ös év nyitásakor pedig a 3661. december havi illetmények számlán került megnyitásra. Jelenleg a MÁK javaslatára a 36513. Készletekre adott előlegen van az összeg. 2016-ban átkönyveltem a megfelelő áfaszámlákra, onnan pedig a 8-asba. Beszámolókor azonban a KGR nem fogadta el, mivel pénzkészlethiányt mutatott az ellenőrzés. A másik mód, hogy lekönyvelem kiadásként, akkor viszont negatív maradványom lesz, ami nem lehet.
Részlet a válaszából: […] A feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója nem javítható, és nem küldhető meg újra a Kincstárnak.A mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
Részlet a válaszából: […] ...2015-ben rosszul könyvelt december havi bérek, és a 2016-os évben levezetésre kerülő december havi illetmények, munkabérek elszámolásával kimutatott összeg a 2016. évi beszámolóban hibaként jelentkezik, amelyet 2017-ben visszakönyveléssel, illetve korrekcióval nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő illetménye

Kérdés: Milyen pótlékra jogosult az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő? Szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék vagy pedagógus munkáját közvetlenül segítők kiegészítő pótléka?
Részlet a válaszából: […] ...alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható.Ezen időpontig az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelők illetménye megállapítása attól függ, hogy a kisgyermeknevelő felsőfokú vagy középfokú végzettséggel rendelkezik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Garantált bérminimumra történő kiegészítés

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...a Kúria egy döntésében foglalkozott a munkáltatói döntésen alapuló illetmény és a garantált bérminimum növekedésének összefüggésével, melyben az alábbiakat mondta ki.A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész munkáltató általi csökkentése – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Fizetési osztályba sorolás a végzettség, szakképzettség alapján

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója az alábbi képzést végezte: Szakképesítés megnevezése: Fizioterápiás szakasszisztens; Szakképesítés OKJ-száma: 55 725 05; Szakképesítés típusa: szakképesítés-ráépülés; Szakképesítés szintje: emelt szintű szakképesítés-ráépülés. A 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 1. sz. melléklete alapján "E" kategóriába kell-e átsorolni?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre (munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a munkabérre), valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra a Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója munkaidejéhez kapcsolódik a kérdésünk. A Kjt. 55. §-ához ("A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait") kapcsolódóan a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 11. §-a az alábbiakról rendelkezik: "A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
b) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugár-ártalomnak kitett közalkalmazottnak..."
A heti 40 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkahelyen napi 6 órát kell csak eltöltenie (a +2 órát otthon), illetve a napi +2 órát más munkakörben is ledolgozhatja, vagy csak heti 30 órás munkarendben dolgozhat?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidő, akkor a munkavállaló csak ennyit köteles ledolgozni, ugyanakkor ezért a teljes munkaidős, azaz a 8 órára járó bérre (illetményre)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
1
14
15
16
56