581 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó gazdasági vezető státusza a Kjt. módosítása következtében vezető munkakörré alakul át, kinevezett vezetőnek számít. Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, fenntartó a kerületi önkormányzat. Az illetmény megállapítása szempontjából lényeges különbség áll fenn. Eddig a fizetési fokozat és a vezetői pótlék szerint állapítottuk meg, a módosítás értelmében a vezetői illetményalap és az 1,70 szorzó összességéből állna. Kérdés továbbá az, hogy ebben az esetben jár-e a vezetői pótlék?

Kérdés: Általános iskolánk önkormányzati fenntartású intézmény. Iskolánk igazgatójának bére a Kjt. szerinti "G 6"-os fizetési fokozatba van besorolva, ezenfelül 40 000 forint pótlék a járandósága. Ez évtől ugyanez a besorolás hatályos, vagy a 120 000 Ft szorozva a törvényi szorzószám szerinti bér (kötelező óraszáma heti 8 óra)?

Kérdés: Egy önállóan gazdálkodó, állami általános iskola kinevezett gazdasági vezetője vagyok, felsőfokú mérlegképes könyvelői képesítéssel "E" fizetési osztályban. Magasabb vezetői munkakörnek számít-e esetemben a munkaköröm, vagy csak vezetői munkakörnek? A 2009-es Kjt.-módosítás szerint kinevezett vezetőként kevesebb lenne a bérem, mint 2008. 12. 31-én. Ebben az esetben marad a régi bérem. Mikor számíthatok fizetésnövekedésre, ha a fokozatokhoz tartozó soros lépések már nem vonatkoznak rám?

Kérdés: Gimnáziumban teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros tanárt, aki az ehhez szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közoktatási tv. szerint a 40 órás munkaidejéből 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a munkaidő többi részében ellátja – a könyvtár zárva tartása mellett – a Közoktatási tv. harmadik rész B) II. 10. pontjában felsorolt feladatait. A szóban forgó pedagógus könyvtáros tanári végzettsége mellett középiskolai számítástechnika-tanári végzettséggel is rendelkezik, ezért részére számítástechnikai pótlékot állapítottunk meg – mivel a könyvtári nyilvántartási rendszerhez ezen ismereteit is hasznosítja. Természetesen az illetménytáblába sorolását is egyetemi végzettsége alapján végeztük el "H" fizetési osztályba. Könyvtáros tanárunkat az intézmény vezetője egyetemi végzettsége alapján megbízta informatikaórák tartásával és osztályfőnöki teendők ellátásával. Kérdésünk: – A könyvtáros pedagógus informatikatanítási és osztályfőnöki feladatait túlóra keretében láthatja el (kinevezésében: könyvtár, informatika szakos pedagógus megjelöléssel), vagy ezek a feladatok számára egy további jogviszonyban való foglalkoztatást jelentenek, arányosan meghatározva a bért a megtartott órák alapján? – A könyvtáros tanár számítástechnika-tanári végzettségét további szakképesítési illetménynövekedéssel [Kjt. 66. § (4) bekezdés], vagy számítástechnikai pótlékkal kell-e elismerni? Informatikatanárként hasznosítja a könyvtárosi végzettséget. Ha további jogviszonyban kell foglalkoztatni, jár-e neki a további szakképesítés utáni illetménynövekedés?

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?

Kérdés: 2005. április 1-jétől közalkalmazottként dolgozom. 2008. október 15-ével áthelyezéssel másik intézménynél szintén közalkalmazotti státuszban tovább foglalkoztattak, más munkakörben, magasabb illetménnyel. A tizenharmadik havi illetményt október 14-én az első munkáltatóm időarányosan kifizette, az akkori irányadó illetmény szerint. A jelenlegi munkáltatóm – október 14-e után – a tizenharmadik havi illetmény arányos összegét havonta nem folyósította, mivel még nála nem állt fenn három hónapja a közalkalmazotti jogviszonyom. 2009 januárjában visszamenőleg megkaptam az október 15-étől járó illetménykiegészítést. A Kjt. 68. § (4) bekezdés szerint "a tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg". Kérdésem, hogy a korábbi, 9 és fél hónapi, alacsonyabb illetmény alapján számolt tizenharmadik havi illetményt nem kellett volna a decemberi illetmény szerint korrigálni? Mindkét intézmény bérszámfejtését a Magyar Államkincstár végzi, az adatok birtokában vannak.

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?

Kérdés: Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényből 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezték a tizenharmadik havi illetményre vonatkozó szabályokat. Hogyan kell rendezni a 2008. évi kifizetésekkel kapcsolatos elszámolást?

Kérdés: Főállású polgármesternek jár-e a 30 éves jubileumi jutalom?