763 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.

Kérdés: Önkormányzatunknál azon települési képviselő, aki a képviselői tiszteletdíjat nem veszi igénybe, annak éves összege felett községi célok megvalósításának támogatására minden év október 31. napjáig írásban rendelkezik. Ebben az esetben adófizetési kötelezettség keletkezik-e?

Kérdés: Önkormányzatunk egy cég megkeresésére földhivatali eljárást kezdeményezett, melyben egy külterületi ingatlant belterületbe kívánt vonni. Az ingatlan jelenleg szántóként van nyilvántartva, melyből kifolyólag belterületbe csak úgy vonható, hogy a megállapított földvédelmi járulék összegét az önkormányzat megfizeti. A magáncég, melynek tulajdona az ingatlan, magára vállalta, hogy ezen összeget az önkormányzatnak kifizeti, hiszen az ő érdekében áll, hogy az ingatlan belterületbe kerüljön. Amennyiben a cég megtéríti a járulékot, akkor részünkről számla kiállítása kötelező-e?

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?

Kérdés: Intézményünk egy ingatlanra vonatkozó építési-felújítási tevékenységre (burkolatok cseréje) kíván szerződést kötni 2008-ban. A vállalkozó szolgáltatja az anyagot, így anyag- és munkadíj egyaránt felmerül. Hogyan kell számlázni az anyagdíjat?