777 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Központi bérszámfejtésbe tartozó önkormányzati fenntartású iskola hogyan rendezheti a telefonadó-befizetési kötelezettségét, ha a munkavállalókkal nem térítteti meg a telefonköltséget? A számla 20 százaléka után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot fizet. Havi bevallás és befizetés szükséges? Milyen számlaszámra kell utalni az adót és a járulékot? Milyen éves bevallást kell majd benyújtani és milyen határidőre?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben 2007. évre vonatkozóan tervezzük kifizetni a dolgozók helyi utazásra jogosító bérlettérítését 100 százalékban. A nyugdíjas dolgozók helyi utazásra szolgáló és a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkavállalónak kötelezően térítendő napi utazást szolgáló bérlettérítése milyen adó- és járulékkötelezettséget jelent a munkáltató részére, és milyet a nyugdíjas munkavállaló részére?

Kérdés: Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: Intézményünk ingatlant ad bérbe különböző cégeknek. A közüzemi díjakat mérőórával mérjük, de a ténylegesen lefoglalt alapterület arányában számlázzuk ki a bérlőknek. Közüzemi díjakat is tárgyi adómentesként számlázzuk. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A Pénzügyminisztérium honlapján 2006 szeptemberében közzétett tájékoztató a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggő adókötelezettségről bizonyos áfával kapcsolatos kérdésekben ellentmondani látszik a 2003/50 Adózási kérdéssel. Eltérés esetén melyik az irányadó? Mik a változások 2006. szeptember 1-jétől a korábbi, 2004. évben érvényes állapothoz képest?

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?

Kérdés: A költségvetésben megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?