Utazásiköltség-térítés 2006-os szabályai

Kérdés: Intézetünk a vidékről bejáró dolgozóinak az eddig fizetett közlekedési térítés helyett (busz 80 százaléka, vasút 86 százaléka, bérlet és számla leadásával) szeretné az összeg 100 százalékát kifizetni. A jövőben fizethetjük-e adómentesen a bérletek összegének 100 százalékát? A személygépkocsival vidékről bejáró dolgozó részére fizethető-e a közlekedés költségtérítésének 100 százalékával megegyező összeg, bérlet hiányában milyen bizonylat alapján?
Részlet a válaszából: […] ...munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mértoda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forintot kaphat adó-és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Illetményelőleg elszámolása

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérre adott előlegtulajdonképpen kölcsön, amelyet a munkavállalónak a későbbiekben az őt megillető,adóval és járulékokkal csökkentett munkabéréből kell visszafizetnie. Ennekmegfelelően történik a kifizetett munkabérelőleg könyvelése is, azt amunkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] 2006. év január 1-jei hatálybalépéssel változott az Áht-vhr.A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése is módosult. Az újraszabályozáskövetkeztében az "átvett pénzeszköz" fogalom tartalma változott. Aköltségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Áfakulcsváltozás hatása a napilapok, újságok, folyóiratok előfizetése esetén

Kérdés: Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megítéléséhez azadókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló 2005. éviCXIX. törvénynek az Áfa-tv. módosításának hatálybaléptetésére vonatkozó 182.§-ának (11) bekezdéséből kell kiindulni. A kérdés eldöntésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Tanulmányi szerződések adókötelezettségére vonatkozó 2006-os szabályok

Kérdés: 2004. évben tanulmányi szerződést kötöttünk az intézmény egyik munkatársával. A szerződést abban a tudatban kötöttük meg, hogy az intézmény által vállalt képzési költségek miatt nem lesz adó- és járulékfizetési kötelezettségünk. [A képzés minden tekintetben megfelel az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjában előírt feltételeknek.] A 2006. évi Szja-tv. új rendelkezése szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége – más egyéb juttatásokkal együtt – csak a törvényben meghatározott összeghatárig mentes a közterhek alól. Intézményünk anyagi forrásai szűkösek, így további terheket már nem tudunk vállalni. Kérdésünk, hogy milyen következményekkel jár az intézményre nézve az, ha az előzőekben leírt okok miatt az intézmény felbontja a tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján vállalt (az Szja-tv. 7. §hatálya alá tartozó) képzési költségek miatt továbbra sem keletkezhet adó- ésjárulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Kizárólag munkavégzéshez használt öltözék adózása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2 fő portás alkalmazottja részére öltönyt vásárol. Az öltönyök utcai viselésre elméletileg alkalmasak, gyakorlatilag viszont nem, mert biztosított, hogy az intézmény területén kívül nem viselik, mivel belső szabályzatban rögzítésre került, hogy saját öltözékben jönnek be, munkakezdéskor öltözőszekrényből veszik fel az elzárt öltönyt, a munkaidő leteltével oda rakják le, és a saját öltözékükben távoznak. Az alábbi feltételek alapján minősíthetőek-e az öltönyök munkaruhának, mentesítve ezáltal az intézményt a természetbeni juttatásokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. jelenleg hatályos rendelkezései szerint nemértelmezhető munkaruhaként a portások egységes és kulturált megjelenéseérdekében biztosított öltöny még akkor sem, ha azt a munkahelyükön kívülegyébként nem viselhetik.A kérdésben leírtak viszont egyértelműen arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Államháztartási támogatások miatti áfaarányosítási szabályok

Kérdés: Miként változnak az államháztartási támogatások miatti arányosításra vonatkozó szabályok 2006-tól?
Részlet a válaszából: […] ...adókról, járulékokról és egyéb költségvetésibefizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény többponton módosította a hatályos Áfa-tv. rendelkezéseit. Az egyik ilyen módosításaz adóalap részét nem képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai túlszolgálati díjának elszámolása

Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szervek elemiköltségvetésének összeállításáról szóló Tájékoztató alapján a 02. Személyijuttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata és teljesítése űrlap12. sorában: Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása

Kérdés: Legkorábban mikor veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíját az az 1953-ban született nő, aki 1 gyermeket szült és nevelt fel, munkaviszonya 1971. 12. 15-étől folyamatos?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálatiidőnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Abiztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az1997. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

A munkaruha-juttatás könyvelése

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján "A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg." A kerületi önkormányzat felügyelet alá tartozó Gondozási Központnál a munkaruha-juttatás költségvetési előirányzatának felhasználását melyik számlán kell elszámolni? Személyi juttatásként és 44% szja-val terhelten az 514212. Közalkalmazottak ruházati költségtérítése számlán, vagy a dologi kiadások között, járulékmentesen az 5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha számlán?
Részlet a válaszából: […] Az 1/2000. SzCsM rendelet a következő előírást tartalmazza:"A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátószemélyek részére munkaruhát kell biztosítani."A rendelkezés értelmében a munkáltatónak munkaruhát kellbiztosítani, és nem ruházatiköltség-térítést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
65
66
67
76