94 talált cikk a jegyzőkönyv kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk arra irányulna, hogy ha létrehozunk egy ingatlant, amely beruházásról a számlát a fordított adózás szabályai szerint állítják ki, a felmerült garanciális javításról a számlát az egyenes vagy a fordított szabályok szerint kell-e kiállítani?

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Kérdés: Intézetünk a már nem használt számítástechnikai eszközeit térítésmentesen átadná egy másik EU-tagországban található iskolának. Van-e ennek valami akadálya? Vonatkozik-e erre külön szabály, vagy a hazánkban szokásos módon bizonylatoljuk és számoljuk el?

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?

Kérdés: Kérem szíves segítségüket annak megítélésében, hogy az általunk igénybe vett építőipari szolgáltatások tartozhatnak-e az Áfa-tv. 58. §-a alá! Rendszeresen igénybe veszünk egy cégtől fordított adózás alá tartozó és az alá nem tartozó építőipari szolgáltatásokat, így vele megkötöttünk egy keretmegállapodást, mely szerint megrendelésünkre elvégzik a munkát, melyet a készre jelentést követően "teljesítésigazolás bizonylattal" átveszünk. Külön szerződéseket tehát nem kötünk az egyes munkák elvégzésekor, a megrendelésre ők a keretszerződésben foglaltak alapján kötelesek azt elvégezni. Eddig a munkák elvégzését követően egyenként nyújtották be a számlát. Van-e akadálya annak, hogy ilyen esetben az Áfa-tv. szerinti 58. §-ban foglaltak szerint állítsák ki a számlát, vagyis hogy adott időszakban elvégzett szolgáltatásokról számoljunk el? Eltérő módon kezelendő-e a fordított adózás alá tartozó ügylet az általános szabályok szerint adózótól?

Kérdés: Egy költségvetési intézményben dolgozom, mint pénzügyi, gazdasági ügyintéző. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom, mint pl. jegyzőkönyvvezetés, iratok rendszerezése, postázás összefogása stb. Jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: – képesített könyvelő (közgazd. érettségi) 1980, – alapfokú államilag nyelvvizsgához kötött irodavezető (54-3439-01) 2003. Kérdésem, kérhetem az "E" osztályba sorolásomat?

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: Egy részben önálló költségvetési szervnél állok alkalmazásban mint gazdasági előadó. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom (pl. munkaértekezletek jegyzőkönyvezése, levelek készítése, iktatása, marketingmunka összefogása stb.). A jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: – képesített könyvelői, vállalati tervezői és statisztikusi érettségi (1980), – alapfokú államilag elismert nyelvvizsgához kötött emelt szintű irodavezető (2003) (száma: 54-3439-01). Kérdésem, hogy kérhetem-e ezekkel a végzettségekkel, illetve munkafeladatokkal az "E" kategóriába sorolást?

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?

Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?