675 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Mely esetben adható cafeteriajuttatás (így éves bérlet, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, utalvány, SZÉP-kártya-feltöltés) a 2018. évi adózási szabályok mellett?

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
– 1977. 09. 01.-1981. 07. 31-ig Kossuth Könyvkiadó, megszűnés módja: áthelyezés;
– 1981. 08. 01.-1986. 08. 31-ig Oktatáskutató Intézet (1992. július 1-ét követően Kjt. alá került), megszűnés módja: áthelyezés;
– 1986. 09. 01.-2014. 01. 13-ig Corvinus Egyetem, megszűnés módja: felmentés;
– A jelenlegi munkáltatója az MTA Kutatóintézetnél 2006. 11. 01.-2014. 01. 13-ig további jogviszonnyal foglalkoztatta;
– 2014. 01. 14-től főállásban az MTA Kutatóintézetnél dolgozik.
1. A jelenlegi munkáltatónál a jubileumi jutalomra jogosító időszaka mikortól kezdődik?
2. Ha az előző munkáltató nem fizette ki a 30 éves jubileumi jutalmát, azt a jelenlegi munkáltatónak ki kell fizetni az elévülési időn túl?

Kérdés: Intézményünk közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott egyik dolgozója vitatja a jubileumi jutalomra való jogosultságának megállapítását. Kollégánk 1984. 01. 02. és 1992. 09. 11. között a Faipari Kutató Intézetnél dolgozott. A cég információink szerint 1990. 04. 24. és 1995. 06. 15. időszakban korlátolt felelősségű társaságként működött. Közalkalmazotti igazolás erről az időszakról nem áll rendelkezésünkre, így a munkakönyvi bejegyzés alapján kell elbírálni a jogosultságot. Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást nyújtani részünkre, hogy a fenti jogviszony beszámít-e a jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába.

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
– Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
– A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
– Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?

Kérdés: A munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól, ez az időtartam szabadságra jogosító időnek minősül-e?

Kérdés: Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?

Kérdés: Önkormányzatunknál közalkalmazotti jogviszonyban álló (konyhai) dolgozók jogviszonyát a "törvény erejénél fogva" a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján 2016. december 31. napjával megszüntették. 2017. január 1. napjától a polgármesteri hivatal lett a foglalkoztatójuk, jogviszonyuk Mt. szerintire változott. Korábban az önkormányzatnál dolgozó megkapta a 25 éves jubileumi jutalmat, most viszont az Mt. szerint foglalkoztatott jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra, illetve a többi dolgozó esetében is kifizethető-e a jubileumi jutalom a közeljövőben?

Kérdés: Az egykori Energiagazdálkodási Intézetnél (Hőterv) eltöltött 1980-81-es munkaviszony beszámítható-e a jubileumi jutalomra való jogosultságba?

Kérdés: A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az intézményi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz, III. 5. támogatási jogcímen. A kiegészítő szabályokban foglaltak alapján a III. 5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. A támogatás elszámolásánál a háromszori étkezés, a kétszeri tízórai és ebéd, vagy csak az egyszeri étkezés, az ebédadagok vehetők figyelembe? A kollégiumi diákok esetében viszont a reggelit és a vacsorát a kollégiumban veszik igénybe, a déli főétkezést pedig abban a közoktatási intézményben, ahol napközben tanulnak. Gyakorlatilag naponta háromszori étkezést vesznek igénybe, de azt kettő feladatellátási helyen. Az ő esetükben hogyan igényelhető a támogatás, az egyszeri vagy a háromszori étkezés után? Ha háromszori étkezőként figyelembe vehetők, akkor melyik intézménynél? A kollégiumnál vagy a középiskolánál?