679 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?

Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a közszférában eltöltött 26 év szolgálati idő esetén történhet-e utólag a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A 2019. június 6-i kezdésű rendvédelmi igazgatási jogviszony során megállapított munkaviszony kezdete 1989. 09. 01., közszférában eltöltött számított idő kezdete: 1993. 05. 31. 2018-ban, a 25 éves jubileumi jutalom évfordulójának időpontjában hivatásos szolgálati jogviszony volt életben, az erre vonatkozó szabályozás miatt (vállalkozással megszakított volt a közszférás jogviszony) nem érte el a jogviszony a 25 évet, az nem volt kifizethető. A hivatásos jogviszonyt 2018. júliustól vállalkozási jogviszony váltotta fel, majd a 2019. 06. 06-tól kezdődő rendészeti igazgatási jogviszony van jelenleg is érvényben. A jelen jogviszony szabályozása szerint összevonandó a közszférában eltöltött idő akkor is, ha azt vállalkozási jogviszony váltotta fel, ezért a fennálló jogviszony szabályozása szerint az 1993. 05. 31-es számított közszférás kezdés alapján 2018 májusában kellett volna a 25 éves jubileumi jutalmat kifizetni. A munkáltató álláspontja szerint, mivel akkor nem járt a hivatásos jogviszony miatt, utólag már nem lehet kifizetni. Szerintük csak akkor jár, ha az elérési időpontban éppen közszférás jogviszony áll fenn. Ilyen feltételek mellett kérdezem, hogy a munkáltató köteles-e kifizetni a ledolgozott évek alapján járó, elmaradt jubileumi jutalmat? A dolgozónak milyen lehetősége van a kifizetés elmaradása esetén azt valamilyen módon érvényesíteni?

Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?

Kérdés: Kinek kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat, ha valaki az alábbi munkakörökben dolgozott, az alábbi megszűnési módokkal?
1. 1979. 09. 01. – 1981. 08. 15. Általános iskola – felmondás a dolgozó részéről,
2. 1981. 08. 15. – 1987. 06. 30. Művelődési otthon igazgatója – áthelyezés,
3. 1987. 07. 01. – Általános iskola, majd aktív jogviszonya szünetelt a polgármesterség idejére,
4. 2009. október – 2019. október 13-ig polgármester,
5. 2019. 10. 14-től általános iskola aktív állományába visszahelyezésre került.
Az 1. pontban felsorolt jogviszonyt kizárólag akkor lehetne figyelembe venni a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából, ha adott munkaviszony megszüntetésére áthelyezéssel került volna sor (így jelenleg 38 év 2 hónap 6 nap jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne a dolgozó)? Mivel azonban most kéri a nyugdíjazását, mikor ismét aktív a jogviszonya az iskolánál, így a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján az iskolának kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat?

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?

Kérdés: Költségvetési intézményben az egyik dolgozó kinevezésében a jubileumi jutalomra jogosultság tévesen lett megállapítva. A nem közalkalmazotti jogviszonyt is beszámították. A téves kinevezés alapján most kellene kifizetni a jubileumi jutalmat. Kötelesek vagyunk-e a tévedés miatt most kifizetni, vagy várhatunk-e addig, amíg ténylegesen betölti a jubileumi jutalomra jogosító időt?

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kért külföldi munkavégzés céljából, vagy önkormányzati képviselő volt, és ezért kérte a fizetés nélküli szabadságot, és jogviszonya eközben fennállt?