Találati lista:
151. cikk / 675 Munkavállaló adókedvezménye
Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?
152. cikk / 675 Polgármester jubileumi jutalomra jogosultsága
Kérdés: Kinek kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat, ha valaki az alábbi munkakörökben dolgozott, az alábbi megszűnési módokkal?
1. 1979. 09. 01. – 1981. 08. 15. Általános iskola – felmondás a dolgozó részéről,
2. 1981. 08. 15. – 1987. 06. 30. Művelődési otthon igazgatója – áthelyezés,
3. 1987. 07. 01. – Általános iskola, majd aktív jogviszonya szünetelt a polgármesterség idejére,
4. 2009. október – 2019. október 13-ig polgármester,
5. 2019. 10. 14-től általános iskola aktív állományába visszahelyezésre került.
Az 1. pontban felsorolt jogviszonyt kizárólag akkor lehetne figyelembe venni a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából, ha adott munkaviszony megszüntetésére áthelyezéssel került volna sor (így jelenleg 38 év 2 hónap 6 nap jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne a dolgozó)? Mivel azonban most kéri a nyugdíjazását, mikor ismét aktív a jogviszonya az iskolánál, így a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján az iskolának kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat?
1. 1979. 09. 01. – 1981. 08. 15. Általános iskola – felmondás a dolgozó részéről,
2. 1981. 08. 15. – 1987. 06. 30. Művelődési otthon igazgatója – áthelyezés,
3. 1987. 07. 01. – Általános iskola, majd aktív jogviszonya szünetelt a polgármesterség idejére,
4. 2009. október – 2019. október 13-ig polgármester,
5. 2019. 10. 14-től általános iskola aktív állományába visszahelyezésre került.
Az 1. pontban felsorolt jogviszonyt kizárólag akkor lehetne figyelembe venni a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából, ha adott munkaviszony megszüntetésére áthelyezéssel került volna sor (így jelenleg 38 év 2 hónap 6 nap jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne a dolgozó)? Mivel azonban most kéri a nyugdíjazását, mikor ismét aktív a jogviszonya az iskolánál, így a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján az iskolának kell kifizetnie a 40 éves jubileumi jutalmat?
153. cikk / 675 Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása
Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
154. cikk / 675 Jubileumi jutalomra jogosultság időpontjának téves számítása
Kérdés: Költségvetési intézményben az egyik dolgozó kinevezésében a jubileumi jutalomra jogosultság tévesen lett megállapítva. A nem közalkalmazotti jogviszonyt is beszámították. A téves kinevezés alapján most kellene kifizetni a jubileumi jutalmat. Kötelesek vagyunk-e a tévedés miatt most kifizetni, vagy várhatunk-e addig, amíg ténylegesen betölti a jubileumi jutalomra jogosító időt?
155. cikk / 675 Jubileumi jutalom számítása – 1992. július 1-je előtti idők
Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?
156. cikk / 675 Jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kért külföldi munkavégzés céljából, vagy önkormányzati képviselő volt, és ezért kérte a fizetés nélküli szabadságot, és jogviszonya eközben fennállt?
157. cikk / 675 Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre
Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
158. cikk / 675 Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága
Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
159. cikk / 675 Honvédelmi alkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: A kérdésem a 2018. évi CXIV. törvény alkalmazásával kapcsolatos. A munkáltatónál 1982. július 15-től dolgoztam folyamatosan közalkalmazottként. A közalkalmazotti 25, illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A hivatkozott törvény szerint 2019. 01. 01. napjától a közalkalmazotti jogviszony átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, visszamenőlegesen. A 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja már 25, 35, illetve 40 év honvédelmi alkalmazotti jogviszony után határozza meg a jubileumi jutalom esedékességét. Nekem 36 év 5 hónap honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van, jogosult vagyok-e a 35 év utáni jubileumra? Annak a munkavállalónak, akinek 34 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyát ismerik el honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, a 35. év betöltése után jár a 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti jubileumi jutalom?
160. cikk / 675 Költségvetési intézmény áfaalanyisága
Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
