679 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Az intézmény dolgozója 2004. december 26-ától 2006. január 21-éig táppénzes állományban volt. 2006. január 22-étől május 8-áig szabadságát töltötte, időközben felmentési ideje is megkezdődött, mert az életkora lehetővé tette, hogy 2006. április 3-ától nyugdíjba vonulhasson. A felmentési idő 8 hónapjából a munkáltató 7 hónapra mentesítette a munkavégzés alól. Munkaviszonya a fentiek alapján 2006. december 2-án a felmentési idő lejártával szűnik meg. A 13. havi bér időarányosan hány hónapra fizethető ki számára?

Kérdés: Változtatható-e a határozatlan időre megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, vagyis munkáltatói döntéssel határozott időre emelhető-e vagy csökkenthető-e a juttatás? Pl. határozatlan időre van megállapítva 20 000 forint, ez emelhető-e június 1-jétől november 30-áig 30 000 forintra úgy, hogy december 1-jétől ismét csak a határozatlan időre megállapított 20 000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kapja tovább a dolgozó?

Kérdés: Az önkormányzatnál 5 éve látom el a folyékonyhulladék-gyűjtés és -szállítás feladatait. Jár-e nekem ezért a veszélyességi pótlék?

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk 2005 júniusától GYES-en van, előreláthatólag 3 évig, munkaviszonya 1996-ban létesült, előzőleg költségvetési szervnél dolgozott közalkalmazottként, és áthelyezéssel került a Ktv. hatálya alá. Ebben az évben körjegyzőséget hozunk létre a szomszédos községgel. Jegyzőnknek is lehetősége lesz a körjegyzői állás megpályázására. Amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, fizethető-e számára végkielégítés? Ha igen, a közalkalmazotti munkaviszonyát is figyelembe kell venni? Mikor kell a végkielégítést kifizetni (a körjegyzőség megalakulásakor, vagy a GYES lejártakor)?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak 3 különféle diplomája és 2 középfokú nyelvvizsgája van. Ezeket mind tudja hasznosítani munkavégzése során. Hogyan kell őt besorolni? Egy másik dolgozónak is van 2 diplomája, amiből az egyik nyelvtanári, így a nyelvet is tudja hasznosítani. Őt hogyan kell besorolni?

Kérdés: Három önkormányzatunk közösen foglalkoztat a községeinkben egy védőnőt, akinek a munkája ellátásához rendszeres gépjárműhasználatra van szüksége. Saját autóját használja az alkalmazott, melynek ellenszolgáltatására 500 km/hó mértékben állapítottak meg részére útátalányra való jogosultságot. E feltételek mellett a védőnőnek minden hónapban el kell-e számolnia a ténylegesen megtett kilométerekről – útnyilvántartás –, s ha igen, az aktuális km mennyisége befolyásolja-e az adott hónapra neki járó útátalány összegét? Tehát ha pl. 300 km-t utazik, akkor az ez után járó összeg illeti-e meg őt, illetve ha 525 km-t tesz meg, akkor az 500 km feletti részre is jár-e a költségtérítés?

Kérdés: Óvodai alkalmazott élelmezésvezetőként dolgozik, rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozói oklevéllel, OKJ 54-es számú mérlegképes könyvelői végzettséggel, valamint OKJ 42-es számú élelmezésvezető bizonyítvánnyal. "E" fizetési osztályba van sorolva. Kaphat-e további szakképesítés után járó 5%-ot?

Kérdés: 2000 óta egy gimnázium gazdasági ügyintézője vagyok. 2002. XII. 1-jén hatályba lépett 50%-os illetményemelés kapcsán alapilletményem kiegészült az ún. munkáltatói döntésen alapuló garantált illetményrésszel. Azóta is kapom ezt az összeget. 2006 márciusában diplomát szerzek, így a munkáltató a "D" osztályból "F" osztályba való átsorolásomat tervezte. Az önkormányzat el is fogadta ezt, azzal a feltétellel, hogy akkor "elveszi" a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészemet. Jogosan teszi-e ezt?

Kérdés: Intézményünknél az iskolaigazgató és helyettesei rugalmas munkaidőben dolgoznak. Érvényes-e ugyanez a szabályozás az intézmény más vezető beosztású dolgozóira is (pl. gazdasági vezető)? Ugyanis tőle megkövetelik a munkaidő pontos betartását.

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?