Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 48/B. §-a a következő összeférhetetlenségi eseteket rögzíti. Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezetta) az, aki a támogatási döntést meghozta, vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,b) az, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
Kapcsolódó címke:

Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása – jogelőd szerveknél eltöltött idők figyelembevétele

Kérdés: A következő vitám van a munkáltatómmal jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításával kapcsolatban. Köztisztviselő vagyok, és 3 év hiányzik a 30 éves jubileumi jutalmamhoz, ami szerintem meg is van, ugyanis 1989 és 1992 között a Tanácsok Közös Költségvetési Üzeménél dolgoztam, közszolgáltatások ellátása területen. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint, szerintem, engem megillet ezeknek az éveknek a beszámítása. Munkáltatóm szerint a fent említett törvény csak az 1992 utáni időszakra vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...jubileumi jutalomra jogosító idő számítása során mindig a hatályos, közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvényi rendelkezésekből kell kiindulni, azaz jelenleg a Kttv. szabályaiból. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése mondhatni "új időszámítást" vezetett be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...4. pontja határozza meg a bérbeadás, -vétel fogalmát. E rendelkezés szerint bérbeadás, bérbevétel alatt a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszonyt is érteni kell, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Jubileumi jutalomra jogosító idő kezdete

Kérdés: A jubileumi jutalmak kifizetésekor a számfejtési programban (KIRA) milyen vonatkozási időt kell beírni? Van-e jelentősége ebből a szempontból, ha a dolgozó nem egy munkáltatónál szerezte a jogosultságot? Lehet-e a vonatkozási idő korábbi, mint a jelenlegi jogviszony kezdete? Pl. a 25 éves és a 40 éves jubileumi jutalom vonatkozásiidő-kezdete ugyanaz?
Részlet a válaszából: […] ...aktuális jogviszony kezdete és a jubileumi jutalomra jogosító idő kezdete (vonatkozási idő) az esetek többségében nem egyezik meg, ami a jubileumi jutalomra való jogosultság szabályaiból következik. A?jubileumi jutalomra jogosító időbe nemcsak az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszony mindig egy másodlagos jogviszony, ugyanis a biztosítás törvényi előírás (Tbj-tv. 5. §) alapján, az alapul szolgáló, elsődleges jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Biztosítási jogviszony létrejötte esetén az egyéni járulékok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási jogviszony pénzügyi, számviteli területen

Kérdés: Költségvetési szervnél számviteli, pénzügyi területen lévő státuszt megbízási jogviszonnyal be lehet tölteni?
Részlet a válaszából: […] ...kívül. Ugyanakkor – ha a gazdasági szervezet nem egy főből áll – attól, hogy adott státuszba tartozó feladatokat megbízási jogviszony keretében láttatnak el, még nem jelenti azt, hogy a feladatok szolgáltatás megrendelésével valósulnának meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Polgármestert távollét idejére megillető cafeteria és költségtérítés

Kérdés: A polgármester 2016. 06. hónaptól táppénzes állományban van. Jár-e neki cafeteria, illetve a megállapított költségátalány?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. 225/A. §-a alapján sajátos közszolgálati jogviszony, 2015-től (sajátos) munkaviszonyként kell jelenteni is. Azon időszak alatt, amikor a polgármester keresőképtelen, részére nem jár a költségátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Vitorlás hajók vitorláskikötőben történő elhelyezésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...és a kikötőhelyek használatának biztosítása – figyelemmel a bérbeadás, -vétel fogalmára, mely szerint a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is bérbeadásnak, bérbevételnek minősül, amelynek tartama alatt a jogosult az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazott orvossal megbízási szerződés kötése a munkakörével megegyező feladatra

Kérdés: Költségvetési intézményként az intézményünknél közalkalmazottként foglalkoztatott orvossal köthetünk-e vállalkozói vagy egyéb megbízási szerződést közalkalmazotti munkaidejét követően végzendő, közalkalmazotti munkakörével egyező orvosi tevékenység ellátására? Az Ávr. 42. §-át megsértjük-e, ha az Ávr. 51. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben intézményünknél szemész közalkalmazott orvosunkkal vállalkozói vagy megbízási szerződést kötünk szintén szemészeti tevékenység ellátására (többletfeladatként), és a szerződésbe belefoglaljuk, hogy a közalkalmazotti kinevezésén túli időben ellátott feladatához kapcsolódó díjat teljesítésigazolást követően fizetjük ki, és ennek további feltétele, hogy közalkalmazotti munkakörébe tartozó feladatainak maradéktalanul eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok alapvetően nem zárják ki e tevékenység vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében történő végzését. Az Ávr. önök által is hivatkozott 51. §-ának (2) bekezdése szerint azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Székhelyszolgáltatás igénybevétele kapcsán keletkező bejelentési kötelezettség

Kérdés: 2017. január 1-jétől székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az Art. bejelentési kötelezettséget ír elő az ilyen szolgáltatást igénybe vevő adózók számára. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint átmeneti rendelkezés hiányában, az újonnan – a jogszabályváltozás 2017. január 1-jei hatálybalépésétől – megkötött székhelyszolgáltatási megállapodás esetében kell ezt a bejelentést megtenni az adózónak?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az adózó köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját. Az említetteken túl az Art. 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
59
60
61
173