772 cikk rendezése:
661. cikk / 772 Étkeztetés támogatásával kapcsolatos arányosítás
Kérdés: Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?
662. cikk / 772 Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel
Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
663. cikk / 772 Befektetési adóhitel visszafizetése
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Több dolgozónk vett igénybe adókedvezményt az elmúlt években befektetési adóhitel címén. Ha az idén visszafizetik, milyen feltételekkel tehetik meg azt?
664. cikk / 772 Munkabérelőleg adókötelezettsége
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.
665. cikk / 772 Családi kedvezmény megosztása
Kérdés: Az egyik dolgozónk élettársi kapcsolatban él. Az élettársa gyermekét közösen nevelik. Az édesanyának nincs adóköteles jövedelme, ezért a dolgozónk kérte, hogy a kedvezményt az ő adójából vonjuk le. Tudomásunk szerint az élettársak esetében, ha nem közös gyermekről van szó, a családi kedvezményt csak a családi pótlékra jogosult szülő érvényesítheti, illetve év végén a kedvezményt megoszthatják egymás között. Ebben az esetben viszont szerintünk még a megosztásra sincs lehetőség, hiszen az élettársa semmilyen összegű kedvezményt nem tud igénybe venni.
666. cikk / 772 Kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás adózása
Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelem. Kérdésem az, hogy a törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a munkavállaló fitnesz- vagy uszodabérletről hoz számlát, és a munkáltató megtéríti azt, vagy az ilyen juttatás a munkavállaló progresszíven adózó, összevonandó jövedelmét képezi?
667. cikk / 772 Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény
Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
668. cikk / 772 Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai
Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
669. cikk / 772 Munkavállalónak juttatott ajándékutalvány adózása
Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?
670. cikk / 772 Munkáltató által nyújtott üdülési szolgáltatás
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.33 pontja "....a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő ...." kitételének értelmezésével kapcsolatosan. A fent említett melléklet "kezelésében lévő" kifejezése értelmezhető-e kizárólagosan a munkavállalók üdültetésére bérelt üdülőre? Elszámolhatja-e a munkáltató adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatások értékéből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét, amennyiben egy, az általa eddig bérelt belföldi üdülőre "kezelői szerződést" köt? E kezelői szerződésnek milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie?
