818 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Gyakorta visszatérő probléma a hivatalos kiküldetések után az utazási költség elszámolása. A gondot főként az okozza, hogy az elszámolásnál elegendő-e a hivatalos menetjegy csatolása, vagy a menetjegy mellé még csatolni kell-e a MÁV vagy Volán által kiállított számlát is. Intézményünk áfamentes költségvetési szerv. Az elszámolásoknál mi is azt a legáltalánosabb gyakorlatot folytattuk, hogy vagy számlát, vagy menetjegyet követeltünk meg, tehát párhuzamosan mindkettőt nem. A tegnapi nap folyamán hivatalos kiküldetés céljából elővételben 50%-os vasúti jegyet akartunk vásárolni, számla kérése mellett. Meglepetésünkre tájékoztattak bennünket, hogy ez évtől hivatalos kiküldetés céljára 50%-os menetjegyet nem tudnak kiszolgálni, számlát intézmény nevére csak teljes árú menetjegy vásárlása esetén tudnak kiállítani. Szerettük volna megtudni, hogy mikor és hol jelent meg a jogszabály, de erre felvilágosítást nem tudtak adni, a pénztáros belső szabályzatra tudott csak hivatkozni. Telefonon megkerestük a MÁV Menetkedvezményi Ügyek Ügyfélszolgálatát is, ahol természetesen tudtak ezen intézkedésről, de a jogforrást ott sem tudták megjelölni. Korrekt, udvarias módon közölték, hogy közlönyt még ők sem láttak, de ez nem a MÁV intézkedése, hanem ezt valamelyik adózási jogszabály decemberi módosítása írta elő. Végül megkérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy ezentúl hivatalos célra csak teljes árú menetjegyet kell vásárolnunk, a válasz igen volt. A közalkalmazottak és köztisztviselők az 50%-os kedvezményt csak magánjellegű utazásaikra használhatják fel. Problémánk az, hogy korábban volt még olyan belső szabályozás is, hogy hivatalos célra csak akkor volt elszámolható teljes árú menetjegy, ha a kiküldetést teljesítő nem volt jogosult még a közalkalmazotti igazolvány kiváltására. Szeretnénk tudni, hogy ténylegesen jogos-e, hogy hivatalos célra ténylegesen nem használható az 50%-os vasúti kedvezmény, illetve ezen rendelkezést hol találhatjuk meg?

Kérdés: Alkalmazottaink szeretnének választ kapni arra a kérdésükre, hogy hátrányos-e számukra az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni kedvezmények érvényesítésére vonatkozó új szabályozás.

Kérdés: Az egyik munkavállalónk az első gyermekét várja. A várandósságáról tett nyilatkozata alapján november és december hónapra 3000-3000 forint családi kedvezményt elszámoltak neki a bér kifizetésénél. Úgy tudjuk, hogy ebben az évben már csak a három- vagy többgyermekes családok kapnak családi kedvezményt az adójukból. A megemelt családi pótlékra viszont csak akkor lesz jogosult a munkavállalónk, ha megszületik a gyermeke. Milyen jogcímen kérhet ő támogatást a kiesett kedvezmény miatt?

Kérdés: A családi kedvezmény új szabályait áttekintettem. Egy kérdésben bizonytalan vagyok. Milyen összegű kedvezményt kell elszámolni annál a dolgozónál, akinek várhatóan márciusban születik meg a harmadik gyermeke?

Kérdés: Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?

Kérdés: Az államháztartási szakterület 2005. évi kötelező továbbképzésén az előadó a munkabér-előleg folyósításával összefüggésben, az Szja-tv.-re hivatkozva, adófizetési kötelezettségről beszélt abban az esetben, ha a visszafizetés az adóév végéig nem történik meg. Még abban az esetben is, ha az Szja-tv. 72. § (4) g) pontja szerint jár el a kifizető. Az illetményelőleg következő adóévre áthúzódó visszafizetése valóban adóköteles bevétellé válik-e a dolgozónál, és ha igen, akkor az Szja-tv. mely paragrafusa alapján?