Találati lista:
2411. cikk / 3734 Gazdasági vezetőkre vonatkozó képesítési követelmények érvényesülése a nem vezetői, de gazdasági feladatokat tartalmazó munkakörre
Kérdés: Községi önkormányzatnál jelenleg mint pénzügyi előadó dolgozom mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon szerzett képesítéssel. 2011-ben a gazdasági munkakört kell átvennem (nem mint vezető, mert kisközség lévén a jegyző látja el a vezetői feladatköröket). Kérdésem lenne, hogy ilyen feltételek mellett kell-e még költségvetési mérlegképes képesítést is szereznem?
2412. cikk / 3734 Utófinanszírozott pályázatok
Kérdés: Az alábbi pályázatból megvalósított útfelújítás könyvelésére kérem szíves válaszukat:
Az útfelújítás 2009. év novemberében befejeződött, az utat használatba vettük. A felújítást végző vállalkozás részére a teljes összeget közvetlenül átutaltuk. A támogatási program pályázata, illetve a szerződés szerint előlegben nem részesültünk, a támogatás utófinanszírozású. A támogatási összeg visszaigénylését a banki kivonatok megérkezése után tudjuk elindítani. A támogatási szerződés szerint az összeg közvetlen szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül, melybe nem számít bele a kedvezményezett által hiánypótlásra igénybe vett időtartam, utalják át a visszaigényelt támogatást. A pályázati támogatás visszaigénylésére, a pénz beérkezésére már csak a 2010. költségvetési évben kerül sor. A kiadások közé ebben az esetben csak az önrész összegét könyveljük, az igényelt támogatás pedig mint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási program kiadása átfutó kiadványon marad, annak ellenére, hogy a felújítást aktiválnunk kell, mivel a használatbavétel megtörtént? Az önrészen felüli támogatási részt pedig 2010-ben vezetjük át a tényleges kiadások közé, akkor képzünk előirányzatot mind a támogatási összeg bevételének, mind a kiadásnak? Könyvelése?
| Kódszám | Projekt összköltsége | Igényelt támogatás | Önrész |
| KDOP-2008-4.2.1/B | 98 057 981 | 67 883 467 | 30 174 514 |
2413. cikk / 3734 Gazdasági vezetők képesítési követelményei
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2009. 07. 28-i 116-os számában a 2424. számú válaszban a gazdasági vezetők képesítési követelményeiről esik szó, és a következő mondatrész található a leírt anyagban: "...vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító oklevéllel." A kérdésem az lenne, melyik az a külön jogszabály, ami erről rendelkezik, továbbá a pénzügyi és számviteli szakellenőr végzettség államháztartási szakon megfelel-e ennek a külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító oklevélnek?
2414. cikk / 3734 Közüzemi szolgáltatás
Kérdés: Intézményünkben az időszakosan üresen álló épületeket bérbe adjuk. A bérleti díjat főszabályként adómentesen számlázzuk ki, és a hozzá tartozó közüzemi díjakat is. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást saját kazánnal állítjuk elő. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, amely a bérleti díjhoz kapcsolódik, adómentesen kell-e számlázni?
2415. cikk / 3734 Gazdasági vezető középfokú iskolai végzettséggel
Kérdés: 57 éves vagyok, mérlegképes könyvelői bizonyítványom van. 2010-ben 40 éves munkaviszonnyal fogok rendelkezni. 20 éve gazdasági vezetőként dolgozom, érdeklődni szeretnék, hogyan érint a képesítési követelmények szigorítása? Dolgozhatom-e ebben a munkakörben (ha megmarad) nyugdíjazásomig?
2416. cikk / 3734 Több önkormányzati intézmény gazdálkodási feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjének jogállása és illetménye
Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)
2417. cikk / 3734 Szakfeladatrend
Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?
2418. cikk / 3734 Pénztárhiány
Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?
2419. cikk / 3734 Önköltség-számítási szabályzat
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk saját konyhát üzemeltet, és az étkeztetésre normákat állapítunk meg. Kérdésem az lenne, hogy e feltételek mellett kell-e intézményünknek önköltség-számítási szabályzatot készítenie, és amennyiben nem, akkor mely szabályzatban kell rögzítenünk a szellemi és anyagi infrastruktúra igénybevételének, költségei megtérítésének módját?
2420. cikk / 3734 Végelszámolás körébe vont tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenése
Kérdés: Költségvetési szerv alapítója volt egy kht.-nak. A kht. tevékenységét befejezte 2008. december 31-ével, de a végelszámolás elhúzódása miatt a cégbíróság 2009 októberében mondta csak ki a megszűnést. A kht. megmaradt eszközeit átadta az alapító költségvetési szervnek 2009 októberében, de a végelszámolás időszaka alatt már nem tudott rá értékcsökkenést elszámolni. Az átvevő költségvetési intézmény mikortól számolhatja el az értékcsökkenést? Ha csak 2009 októberétől, akkor mi lesz a 2009. január és október közötti időszak értékcsökkenésével?
