3721 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?

Kérdés: Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel és kft.-vel sem. A képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk. Az elképzelés szerint a kivágást és a fák tuskózását egy vállalkozás végezné, tekintettel arra, hogy az út helyreállítása csak így lehetséges. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Lehet-e olyan megoldás, hogy a fát kivágó vállalkozó számára értékesítünk, ez mely jogi szempontok szerint aggályos?

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?

Kérdés: A munkavállaló márciusban országbérletszámlát adott le, amit a BKK állított ki. Ezt a számlát is el lehet számolni adómentesen? A munkavállaló lakcíme Győrben van.

Kérdés: Önkormányzatunk a Pest Vármegyei Rendőrfőkapitánysággal kötött keretmegállapodás (szándéknyilatkozat) szerint támogatni fog összesen nettó 500 000 forinttal egy járőrképzésben részt vevő személyt, akivel erről megállapodást köt majd, annak felhasználását ellenőrizheti, a képzés elvégzése után a rendőrség állományba veszi a támogatottat. Milyen rovaton és COFOG-on elfogadható könyvelni ezt a támogatást?

Kérdés: Önkormányzatunk az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására és a felmerült költségekre vonatkozóan számlát állít ki a kerékbilincs fel- és leszereléséről, a gépjárművek szállításáról, továbbá tárolásáról. A jogszabály mellékletében meghatározott költségek (a 6. pont alapján) nettó összegek, ezeket milyen áfakulccsal kell számláznunk? Közhatalmi tevékenységnek minősülnek? Milyen rovatra kell ezeket a bevételeket könyvelnünk?

Kérdés: Egy teleknek kettő magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. Nem rokonok, nem házastársak. Szeretnék bérbe adni. Van-e arra lehetőség, hogy az egész telket csak az egyik tulajdonos adja bérbe? Az Szja-tv. 4. §-ának (6) bekezdésében találtam, hogy a több tulajdonos közös tulajdonában álló ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után a magánszemély tulajdonost alapesetben a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azonban írásban adott nyilatkozatban a tulajdonosok ettől eltérően is megállapodhatnak. Ezek szerint megállapodhatnak írásban, hogy csak az egyik tulajdonos adja bérbe az egész telket, és ő adózza le a jövedelmet?