3721 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?

Kérdés: A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Kérdés: Bölcsődei dajka munkakörben dolgozók besorolásához mely korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani?

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében kerékpárút létesítésében vesz részt, viszont a beruházással kapcsolatos számlán szerepel főútfelújítás, amely nem önkormányzati tulajdon. Segítséget szeretnék kérni ennek a számviteli elszámolásában.

Kérdés: Az önkormányzatnál a köztisztviselők napi vagy karácsonyi megvendégelése a köztisztviselőknek (étel, ital fogyasztása) betudható-e csekély értékű ajándéknak?

Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlan vagyon hasznosításával a tulajdonában lévő társaságát bízta meg. Továbbá megbízta, hogy a nevében eljárva szerződést kössön, valamint számlát állítson ki a bevételek beszedése érdekében, és arról havonta készítsen elszámolást. Az elszámolás tartalmazza a beszedett bevételeket és az ingatlanhasznosítás költségeit is, a beszedett bevétel költségeinek levonása után a maradványt a tárgyhót követő hó 20. napjáig kell átutalnia az önkormányzat bankszámlájára. Ha a társaság nem utalja át határidőre az önkormányzatot megillető ingatlanhasznosítási bevétel maradványát, akkor ezt a követelést milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartania az önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzatunknak a folyószámlahitelét a szerződés szerint év végéig vissza kellett volna fizetnie, ennek a kötelezettségünknek nem tudtunk eleget tenni. A bankkal szerződést nem módosítottuk, a bank a késedelmes teljesítés miatt kamatot számolt fel. Ebben az esetben milyen teendőink vannak (bejelentés, elszámolás stb.)?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?