3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egy állami felsőoktatási intézmény 2021. augusztus 1-jétől átalakul, magán felsőoktatási intézmény lesz, magánalapítványi fenntartás alá kerül. Lehet-e alkalmazni az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdését, azaz a reprezentációs események és üzleti ajándékok juttatása esetén hogyan alakul az adókötelezettség, hiszen 2020. augusztus 1-jétől az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lesz?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Az önkormányzat szociális rendelete alapján átvállalja a 70 éven felüliek hulladékszállítási díját. A korábbiakban összegyűjtöttük az idősek nevére szóló hulladékszállítási számlákat, és ezek együttes összegét utaltuk a szolgáltatónak. Most azonban változás történt. A hulladékgazdálkodási zrt. olyan módon állította ki a számlákat, hogy az ingatlanhasználó 70 éven felüliek hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló számláján a kedvezmény összege adóalap-csökkentő tételként kerül feltüntetésre, azáltal módosítja a számla bruttó összegét (tehát a végösszeg 0). Az önkormányzat részéről átvállalt hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjról az önkormányzat nevére külön számlát állít ki (egy összegben) "költségátvállalás ürítési díjra" tétel megnevezéssel.
A kérdésünk az lenne, hogy hova, milyen rovatra és COFOG-ra kell könyvelni az önkormányzat részére kiállított számlát?

Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?

Kérdés: Költségvetési szervként működő óvodaként milyen adókedvezményt vehetünk igénybe a szociális hozzájárulási adó terhére?

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?

Kérdés: Sor kerülhet-e 40 százalékos adó alóli mentesítő szabály alkalmazására, ha a szerződést a kisadózó vállalkozás helyi önkormányzattal kötötte?

Kérdés: A képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: "A közműrendszerhez csatlakozás, utólagos rákötés önkormányzatnak közműfejlesztési hozzájárulásként fizetendő költségét az alábbiakban határozza meg: ivóvíz... Ft/ingatlan, Szennyvízcsatorna: ... Ft/ingatlan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az utólagos rákötésekkor a közműfejlesztési hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetésére, a szükséges intézkedés megtételére."
Kell-e ezekről a befizetésekről áfás számlát kiállítanunk? Melyik rovatra kell könyvelnünk a be-fizetéseket?