Megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódón több ízben kötünk más szervekkel megállapodást egy-egy szolgáltatás igénybevételére. Hogyan kell értelmezni a számvitelben a megállapodás alapján igénybe vett szolgáltatást, ha azt számla alapján végzik? Átadott pénz vagy dologi kiadás?
Részlet a válaszából: […] Az elszámoláskor mindig a megállapodás konkrét tartalmát kell figyelembe venni.A szolgáltatásnak minősülő teljesítések körét a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként közzétett, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Előirányzat-maradványból finanszírozott kiadások áfájának elszámolása

Kérdés: Kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány terhére megvalósult beruházás, felújítás és dologi kiadás visszaigényelhető áfája elszámolható-e pénzmaradvány igénybevételére? Központi költségvetési szervként előirányzatok alapján gazdálkodunk. Ez az áfaösszeg az előirányzat-maradványunk része. Ahhoz, hogy a maradványt igénybe vegyük, meg kellene emelni az előirányzatot az említett áfa összegével. Ha ez nem történik meg, akkor csak a folyó évi előirányzat terhére tudjuk kifizetni. Ez likviditási problémát okoz, mert a Kincstár előirányzat hiányában nem tud folyó évi számlákat kifizetni (pl. nagy összegű beruházásoknál).
Részlet a válaszából: […] Az előirányzat-maradvány terhére megvalósuló beruházásokat, felújításokat és dologi kiadásokat terhelő, levonásba helyezhető áfával nem kell az előirányzat-maradványt csökkenteni. Ezeknek az áfakiadásoknak a végső forrása az a működési bevétel lesz, amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Szakképzési támogatás elkülönítése

Kérdés: Szakképzési hozzájárulást kap a szakközépiskola. Alszámlán vagy külön bankszámlán kell-e kezelni az összeget, illetve elegendő analitikus nyilvántartást vezetni a felhasználásról?
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. szabályozza, hogy a kincstári és az önkormányzati felügyelet alá tartozó költségvetési szervek milyen jogcímeken, milyen keret-, illetve bankszámlákat nyithatnak, ill. vezethetnek.A szakképzési hozzájárulást külön ez a jogszabály nem nevesíti, így erre a célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Kis értékű eszközök analitikus nyilvántartása

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)
Részlet a válaszából: […] A kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartásánál alapvetően kétféle módon vezetett analitikáról lehet beszélni.Az egyik: a költségvetési szerv rendelkezik raktárral, és az éven túl elhasználódó, 50 ezer forint egyedi értékhatár alatti eszközeinél a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Forgatási célú értékpapír állományának kivezetése

Kérdés: Intézetünknek 150 millió forintja egy brókerháznál csődeljárás miatt benn ragadt. A mérlegünkben mint forgatási célú értékpapír mind a mai napig szerepel. Hivatalos papírok alátámasztásával szeretném kivezetni a 29311 állományi számláról. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján hogyan írhatom le?
Részlet a válaszából: […] A beválthatatlan értékpapírokat a számviteli nyilvántartásokból a megfelelő dokumentumok alapján ki kell vezetni.A helyes könyvviteli elszámolás: T 412–K 29311Abban az esetben, ha a K11 program a beszámolójelentés összeállításánál hibát jelez, akkor a felügyeleti szervnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Bérletidíj-bevételek elszámolása

Kérdés: Intézményünk a különböző telephelyein lévő helyiségeit és területeit bérleti díj ellenében bérbe adja. A megkötött bérleti szerződések tartalmazzák a bérlő által fizetendő bérleti díj mértékét, valamint a kapcsolódó közüzemi díjak (villany, víz, csatorna stb.) számlázásának módját. Ezen díjak az intézmény nevére kiállított számlákban nem jelennek meg elkülönítetten, csak az intézmény által felszerelt – a közüzemek által nem hitelesített – almérők állásából állapítható meg a fogyasztás, vagy átalányban vannak meghatározva a bérleti szerződésben.A PM által 2003. évben kiadott, a költségvetési szervek részletes előirányzatainak összeállítására szolgáló "Tájékoztató" alapján (07. űrlap, 12. sor) ezen bevételeket a bérleti- és lízingdíjbevételek (91321-es főkönyvi számlán) között számoljuk el. Az ezzel kapcsolatos közüzemi díjak kiadását pedig a különféle szolgáltatási kiadások (5522) megfelelő főkönyvi számláin tartjuk nyilván.Helyes-e az előzőekben leírt eljárásunk, vagy esetlegesen a kiadásokat a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások között kellene szerepeltetnünk? Véleményünk szerint a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai között csak azok a tételek számolhatók el, amelyek bevételeit a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei (914-es főkönyvi számlán) között kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A bérleti- és lízingdíjbevételek között kell elszámolni a költségvetési szerv tulajdonában, kezelésében, ill. használatában lévő vagyontárgyak bérbeadásából származó bevételt. Ha a bérbeadó (költségvetési szerv) a helyiségek fűtéséről, világításáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Kis értékű tárgyi eszközök mennyiségi nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?
Részlet a válaszából: […] A jelenlegi számviteli előírások szerint a kis értékű tárgyi eszközöket mennyiségben kell a költségvetési szerv által kialakított eljárási rendben nyilvántartani. Ezen belül nincs lehetőség arra, hogy az éven belül elhasználódónak minősített eszközök esetében olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Hitel-kölcsön számviteli megközelítésben

Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?
Részlet a válaszából: […] A hitel, ill. a kölcsön között számviteli szempontból a különbség mindössze a 43. és a 45. főkönyvi számlacsoport számláinak, ill. alszámláinak megbontásánál van, valamint kölcsönt kizárólag államháztartáson belülről lehetséges felvenni.Jelenleg a gazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Felértékelt ingatlanok nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhető, hogy a kérdező a módosított 147/1992. Korm. rendelet végrehajtásaként megállapított felértékelésre kéri a válaszokat. Az elszámolás más a korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanoknál, és más a forgalomképes ingatlanoknál.Korlátozottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Oktatási célt szolgáló hangszerek értékcsökkenése

Kérdés: Oktatási célokat szolgáló hangszerek után kell-e értékcsökkenést számolni? Ha igen, hány százalékos a leírási kulcs, és az Szt. mely pontja vonatkozik rá?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknek a tárgyi eszközeik értékcsökkenését nem az Szt., hanem az Szt-vhr. 30. §-ának előírásai alapján kell megállapítaniuk és elszámolniuk.Az általános szabály szerint az oktatási célú hangszereknél az értékcsökkenési kulcs 14,5 százalék.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
1
…
141
142
143
…
156