423 talált cikk a kötelezettségek kifejezésre

Kérdés: Egy cégcsoport, amelynek Olaszországban van a központja, kereskedelmi tevékenységet folytat Magyarországon áfaregisztrációja útján. A?cégcsoport tevékenységének átstrukturálása érdekében a cégcsoportba tartozó egyik olaszországi csoporttag egy teljes termékcsoporthoz tartozó komplett üzletágát értékesíti egy másik, olaszországi illetőségű csoporttagnak. Mindkét cég rendelkezik magyarországi áfaregisztrációval. Az üzletágátadás az olasz szabályok szerint nem keletkeztet hozzáadottértékadó-kötelezettséget, tekintettel arra, hogy olasz implementálta a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 112/2006/EU irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) vonatkozó 19. cikkét. A felek között megállapított vételár magában foglalja a teljes üzletágat, beleértve azon árukat, amelyek Magyarországra már behozatalra kerültek az üzletágat eladó társaság áfaregisztrációja alatt. Az átadott üzletág részét képező magyarországi árukészlet két áfaregisztrációja közötti áthelyezése eredményez-e Magyarországon áfakötelezettséget? Álláspontunk szerint, tekintettel arra, hogy mind Olaszország, mind Magyarország implementálta a fent hivatkozott 19. cikket, az áruk szabad mozgásának elvét sértené, ha az árukészlet áfakötelezettség alá esne Magyarországon. Ugyanis, ha az üzletág teljes egésze akár Magyarországon, akár Olaszországban lenne, akkor egyik államban sem merülne fel a tranzakció után áfakötelezettség.

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?

Kérdés: A kérdésem a 2018. évi CXIV. törvény alkalmazásával kapcsolatos. A munkáltatónál 1982. július 15-től dolgoztam folyamatosan közalkalmazottként. A közalkalmazotti 25, illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A hivatkozott törvény szerint 2019. 01. 01. napjától a közalkalmazotti jogviszony átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, visszamenőlegesen. A 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja már 25, 35, illetve 40 év honvédelmi alkalmazotti jogviszony után határozza meg a jubileumi jutalom esedékességét. Nekem 36 év 5 hónap honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van, jogosult vagyok-e a 35 év utáni jubileumra? Annak a munkavállalónak, akinek 34 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyát ismerik el honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, a 35. év betöltése után jár a 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti jubileumi jutalom?

Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?

Kérdés: Önkormányzati társulás saját alapítású, 100%-osan tulajdonában lévő kft.-je 2018-ban végelszámolásra került, a cégbíróság is törölte. A végelszámoló viszont a megszűnt kft. számlájáról csak 2019. januárban vezettette át a társulás számlájára – a vagyonfelosztásban az alapítóra engedményezett – összeget.
Kérdéseim:
1. 2018-ban a társulás kivezetheti-e ezt a részesedést a könyveiből (az állományi számláról)?
2. Az alapítói tőke 500 E Ft volt, ennél nagyobb összeg lett visszavezetve a megszűnt kft. bankszámlájáról 2019-ben. Hogyan kell a könyvelést 2018-ban és 2019-ben elvégezni?

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: Európai uniós, államháztartáson belüli támogatásban részesültünk, és eddig 3 millió forintot utaltak előlegként december 31-ig. A támogatás többi részét még nem kaptuk meg, és a pályázati elszámolás sem történt meg. Hogyan kell könyvelnünk az év végéig beérkezett összeget?

Kérdés: Egyik dolgozónknak tévesen több bért utaltunk, mint amennyi járt volna neki. Ez a dolgozó időközben kilépett tőlünk, és így tartozása keletkezett felénk, amit vissza kellene fizetnie, de feltételezhetően nem fogja. Hogyan kell könyvelni a vissza nem fizetett tartozást?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?