505 talált állásfoglalás a követelés kifejezésre

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Az év végi leltározáshoz közeledve kérdezzük, hogy ha leltározás során leltárban nem szereplő tárgyi eszközök kerülnek leltárfelvételre, illetve a leltárban szereplő tárgyi eszköz nem fellelhető vagy kevesebb van belőle, továbbá raktári többletünk van, akkor ezt a könyveinkben hogyan szerepeltessük?

Kérdés: A község egyesülete pályázatot nyert, melynek önerejét az önkormányzat adta át, mint önkormányzati támogatást. Az egyesület a pályázat elszámolásakor az önkormányzatnak visszautalta az önerőt. Az összeg visszautalásából származó bevételt hogyan könyveljük ASP-ben?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?

Kérdés: Egy munkavállalónk jogviszonyának megszüntetését kérte. Az időarányosan járó cafeteriakereténél többet igényelt, amit meg is kapott. Így vissza kell fizetnie a túligényelt részt. A kérdésem az lenne, hogy a nettó vagy a bruttó keretét kell visszakövetelnünk tőle?

Kérdés: Az önkormányzat intézményeitől a zárszámadási rendelet keretében a maradvány egy részét elvonja. Hogyan kell ezt lekönyvelni az önkormányzat, illetve az intézmény oldaláról? Két önkormányzat társulást tart fenn. A társulás is a maradvány egy részét elvonja. Ennek van-e valamilyen hatása az önkormányzatok felé? Itt milyen könyvelési tételek merülnek fel?

Kérdés: Államháztartásban alkalmazható-e a kompenzálás (beszámítás) lehetősége? Amennyiben igen, egy korábban befizetett ajánlati biztosíték beszámítható-e a majdani vételárba? A probléma az, hogy a vételár áfás, az ajánlati biztosíték nem.

Kérdés: Az önkormányzatnak a letéti számlájára kerülnek befizetésre a cégek által a villamossági hálózat kiépítésére vonatkozó szerződés szerinti csatlakozási díjak. Az önkormányzat feladata, hogy továbbutalja a szolgáltatónak. Hogyan könyveljük le, hogy az önkormányzat tovább-utalja a csatlakozási díjat a szolgáltatónak a letéti számláról?

Kérdés: Intézményünk egy pályázat kapcsán visszafizetendő támogatást kapott 2017-ben a B15 rovatra. A teljes összeg visszafizetése 2019-ben egy összegben válik esedékessé. A kapott összegből (7 millió Ft) finanszírozzuk a pályázati kifizetéseket, amit a benyújtott elszámolás alapján térítenek meg. 2017-ben a 7 millió Ft-ot B15 – K505 rovatpárokra könyveltük az előírt könyvelési tételek alapján. Év végén a kölcsönből felhasználtunk 2 millió Ft-ot, amit már csak a következő évben térítettek meg részünkre. Mi ilyenkor a helyes könyvelési eljárás? Jelenleg a 7 millió Ft a K505-ös rovaton, mint végleges kötelezettségvállalás szerepel.

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.