762 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású szociális intézmény vezetőjének kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban ellátni az intézményvezetői feladatokat, vagy az Mt. szerinti szerződéssel is elláthatja azt?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?

Kérdés: A közös hivatalunknál van egy 8 órás köztisztviselőnk, aki jelenleg GYED-en van. Van-e arra lehetőség, hogy ő a GYED időtartama alatt a főállású munkáltatóján kívül más munkáltatónál is létesítsen foglalkoztatási jogviszonyt, pl. a települési önkormányzattal 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt?

Kérdés: Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?

Kérdés: Az önkormányzat a közétkeztetési feladatainak ellátására saját konyhát üzemeltet. A jelenlegi élelmezésvezető nyugdíjba vonul, ezért új élelmezésvezetőt kell felvennünk. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az élelmezésvezetőnek élelmezésvezetői szakképesítéssel kell rendelkeznie. A probléma abból adódik, hogy hiába van jelentkező az állásra, aki vállalná, a szakképesítés elvégzését nem tudja megtenni, mert nem találunk olyan felnőttképző intézményt, amely élelmezésvezetői szakképzést indítana a 2023. évben. (Azzal indokolták, hogy kevés olyan jelentkező van, aki rendelkezik a szakmai előképzettség valamelyikével.) Van-e lehetőség a szakképesítés megszerzése alól mentesítést adni, ha igen, mennyi időre?

Kérdés: A szociális intézmény vezetője a nők 40 éves nyugdíját kívánja igénybe venni úgy, hogy továbbra is, azaz a nyugdíjazást követően is ő marad az intézmény vezetője. A felmentési idő tekintetében úgy nyilatkozott, hogy lemond arról a részről, amelyről kötelezően fel kellene menteni a munka alól, és folyamatosan ellátja a feladatot. A jogszabály szerint kötelező felmenteni a munkavégzés alól a felmentési idő felére? Ennek ellenére dönthet úgy a munkavállaló, hogy nem kéri a felmentését, és azt is ledolgozza?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?

Kérdés: Főállású polgármester jubileumi jutalmával kapcsolatosan szeretnék állásfoglalást kérni. 1984. 09. 01-jétől iskolában dolgozott 1985. 11. 30-ig, utána 1985. 12. 01-jétől az egészségügyben dolgozott tovább. 2002. november 1-jétől jelenleg is folyamatosan főállású polgármester. Az egészségügyben lévő jogviszonyában illetmény nélküli szabadságon van 2002. november 1-jétől polgármesteri tisztsége betöltéséig. A 25, 30 éves jubileumi jutalmát az egészségügyes közalkalmazotti jogviszonyában megkapta. Mivel a Kjt.-ben 35 éves jubileumi jutalom nincs megállapítva, így azt a közalkalmazotti jogviszonyában nem is kapta meg. Főállású polgármesterként a Kttv. alapján 2019. augusztus 31-én járó 35 éves jubileumi jutalmát 2019-ben az önkormányzatnak ki kellett volna fizetnie? Visszamenőleg ki kell-e fizetni, ha igen, akkor a 2019. augusztus 31-i bérét figyelembe véve?

Kérdés: Intézményünk 1983. 07. 01. óta közalkalmazotti alkalmazásban lévő munkavállalója a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel fog rendelkezni 2023 márciusában.
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?

Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?