75 talált cikk a közművelődés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?

Kérdés: Könyvtárunkban több dolgozó elvégezte a segédkönyvtárosi szakképzést az OSZK keretein belül (OKJ száma: 54 322 01 00000000). Besorolhatók-e az "E" fizetési osztályba (pl. egy informatikus-raktáros vagy egy gazdasági ügyintéző)?

Kérdés: A következő végzettségekkel hova sorolandó be a kulturális közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, akinek eredeti kinevezésében a munkaköre népművelő? Jár-e neki a további szakképesítésért járó illetménynövekedés? 1981. 06. 19-én népművelés-matematika szakos általános iskolai tanár főiskolai oklevelet szerzett, 2005. 06. 30-án művelődésszervező szakos egyetemi oklevelet.

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Egy részben önálló költségvetési szervnél állok alkalmazásban mint gazdasági előadó. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom (pl. munkaértekezletek jegyzőkönyvezése, levelek készítése, iktatása, marketingmunka összefogása stb.). A jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: – képesített könyvelői, vállalati tervezői és statisztikusi érettségi (1980), – alapfokú államilag elismert nyelvvizsgához kötött emelt szintű irodavezető (2003) (száma: 54-3439-01). Kérdésem, hogy kérhetem-e ezekkel a végzettségekkel, illetve munkafeladatokkal az "E" kategóriába sorolást?

Kérdés: Közművelődési szakember beosztásban dolgozó, művelődésszervező egyetemi végzettség mellett kulturális menedzser (OKJ 71840702) képesítéssel is rendelkező közalkalmazottat milyen fizetési osztályba kell sorolni?

Kérdés: Takarítónői besorolásnál figyelembe kell-e venni az iskolai végzettséget, ugyanis érettségizett dolgozóról van szó? Vagy az "A" 1, 2, 3,...-ba kell besorolni? Figyelembe kell-e venni a legmagasabb iskolai végzettséget?

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozóktól, magánszemélyektől a falunap magrendezéséhez támogatást kapott. Van-e valamilyen fizetési kötelezettsége az adományozónak vagy az adományozottnak (áfa, szja)?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó Általános Művelődési Központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközi konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A hölgyet az ÁMK-igazgatói munkakör betöltésére vette fel intézményünk. A kolléganő végzettségei a következők: – 1979: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár. – 1985: JATE-BTK: pedagógia szakos előadó. – A fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: – Fenti végzettségei alapján a kolléganőt melyik fizetési fokozatba kell besorolni? – Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató, egyben az általános iskola igazgatója is) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? – Milyen illetménykiegészítés, és hány százalékban illeti meg a kolléganőt?

Kérdés: Intézményünknél a dolgozók részére üdülési csekket biztosítunk a törvény által megengedett adómentes mértéken belül. Van-e lehetőség arra, hogy "cafeteria"-rendszer bevezetése nélkül a hozzátartozóknak is adjunk üdülési csekket? Amennyiben valakinek nincsen olyan hozzátartozója, aki részére ilyet adhatnánk, lehet-e az üdülési csekk értékében kultúra- vagy internetutalványt adni?